Idén lényegében havonta drágult legalább 100 millió forintos nagyságrenddel a debreceni BMW-gyár építésének előkészítése. A német multicég számára a terület és környékének rendezését részben a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzuk, de hogy maga a gyár mikor kezdi meg működését, azt valójában még senki nem tudja. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány és a város semmilyen pénzt nem sajnál a projektre költeni. Ennek nyilván örülnek a Fidesz kedvenc oligarchái, de kevésbé lesznek boldogok mindazok, akiknek a kormány idén azt fogja mondani: „gazdasági visszaesés van, erre sajnos nem jut most pénz”. Mert a ki tudja, mikor nyitó BMW építésére és Mészárosék hizlalására úgy tűnik, mindig van pénz. Nézzük a részleteket.

Szíjjártó Péter a kormány nevében annyira igyekezett bizonygatni, hogy a BMW márpedig megépül, hogy a május 15-i sajtótájékoztató országos tudósításai az ugyancsak felszólaló Papp László polgármestert már meg sem említették (fotó: hipa.hu)

A nyitó tét: 130 milliárd

Tavaly szeptemberben jelentette be a lassan Debrecen iparfejlesztéséért felelős polgármesternek is nevezhető Palkovics László, hogy a kormány 130 milliárd forintot költ olyan útépítésekre és vasútfejlesztésre, amelyek szükségesek a BMW-gyár működéséhez.

Elképesztő méretű, Debrecen éves költségvetésével vagy a magyar alapfokú oktatás egész éves büdzséjével összemérhető összegről van szó.

Önmagában ez nem lenne baj, hiszen egy jól működő és helyben adót fizető gyár néhány év alatt akár vissza is termelheti ezt a pénzt.

A hangsúly egyrészt az „akár”-on van. Nem tudjuk, hogy milyen titkos hatástanulmányok készültek, de azt tudjuk, hogy az autóipar az összes iparág közül az egyik legsérülékenyebb a gazdasági válságokra. Így amikor Palkovicsék feltették ezt a 130 milliárdot a rulettasztalra, ezt a kockázatot is be kellett (volna) kalkulálniuk.

Másrészt pedig, mint utólag kiderült, a 130 milliárdot csak beugrónak szánták, és az összeg azóta is megállíthatatlanul növekszik.

Emeljük a tétet 44 milliárddal

Papp László sem akart lemaradni a „költsünk csillagászati összegeket a BMW-re” versenyben, ezért tavaly 44 milliárd forintos hitelt vetetett fel a várossal. A hitel fedezeteként a MODEM épületét (!) ajánlotta fel. Az elképesztő pénztömeg arra kellett, hogy legyen miből fizetni a gyár leendő területének földmunkáit és előkészítését. A BMW ugyanis állítólag nem akart bajlódni ezekkel a munkálatokkal, és készen akarta átvenni a telket a várostól.

Persze azon sem lepődnénk meg, ha Palkovicsék kikötése lett volna, hogy ők végezhessék az előkészítést.

Így ugyanis könnyedén kiadhattak például egy 22 milliárdos megbízást Garancsi István Market Zrt-jének arra, hogy lekapjon párszáz tonna kiváló minőségű termőföldet a területről, amiről azóta se tudni biztosan, hogy ki és hová vitte el.

Akárhogy is, azzal, hogy a telekrendezés kivitelezését a kormány és a város koordinálta, szabad út nyílt a közpéntek határtalan elköltésére. A BMW-nek állítólag még idén rendeznie kell a terület vételárát a város felé, amiből Debrecen visszafizetheti a 44 milliárdos keretből eddig lehívott 38 milliárd forintot. Kíváncsiak leszünk, hogy ez mikor történik meg, és hogy vajon beszámol-e róla idén a városvezetés.

Még másfél milliárd vasútépítésre

Idén januárban jött a hír, hogy decemberben Mészáros Lőrinc vasútépítő cégei 1,5 milliárd forintot kaptak, hogy az egyébként is felújítás alatt álló Ebes-Debrecen vasútvonalat bekössék a leendő BMW-gyárhoz. Érdekes, hogy bár a vonal munkálatai két éve folynak, a gyár területének terveit pedig nyilván nem idén januárban készítették el,

tavaly szeptemberben mégsem tudták, hogy vasúti csatlakozást szeretnének építeni hozzá.

Így aztán nem fért be ez a leágazás az eredeti 130 milliárdos kormánytámogatásba, hanem újabb 1,5 milliárd forintot kellett hozzá elkülöníteni. Mészáros Lőrinc cégeinek.

A BMW-gyár helyén korábban 40 aranykoronára becsült, országos szinten kiemelkedő minőségű termőföld volt. Sok debreceni kíváncsi lenne rá, hogy hová vitték, miután letakarították a földterületről...  (fotó: hvg.hu)

Tegyünk rá még másfél milliárdot!

A napi.hu szúrta ki, hogy a megemelt összeget egy hónapra rá újabb 1 milliárd 505 millió forinttal fejeltél meg idén februárban. Drága a vasúti pálya építése, de még drágább, ha az embernek a nyereségből magánrepülőt, jachtot és focicsapatot is muszáj finanszíroznia.

Emelem még 102 millióval!

Apróságnak tűnik a milliárdok repkedésében, hogy egy hónappal később, idén márciusban újabb 102 millióval emelkedett a BMW-gyár építésének költsége. Az indok ezúttal a leendő főbejárat közvilágításához, egy szennyvíz-átemelőhöz és egy ivóvíz nyomásfokozó állomáshoz szükséges elektromos ellátás biztosítása.

Hiszen ki gondolhatta ezt tavaly ősszel, amikor a munkálatokat megkezdték, hogy a közvilágítást, a szennyvíz- és az ivóvízkezelést elektromossággal kell majd ellátni?

Teljesen hihető, hogy ezek olyan váratlan, előre nem látható munkák voltak, amelyek indokolták a potom 102 milliós áremelkedést.

Egyszer élünk: dobjuk meg még 700 millióval!

Alig egy hónap múlva újabb kormánydöntés született: ezúttal 698,7 millió forintot passzolt oda az állam Debrecen városának, hogy a BMW-gyár területének előkészítésekor felmerült „többletköltségeket” fedezze.

Hogy miből adódtak ezek a váratlan többletköltségek? A telek csapadékvíz-elvezető rendszerének kialakításából.

Igen, teljesen érthető, hogy senki se gondolta korábban, hogy Debrecenben eső is szokott esni, ezért érdemes lenne kialakítani egy normális csapadékelvezetést a területen.

Vagy gondolták ugyan, de az esővíz-csatornák olyan bonyolult mérnöki csodák, melyek költségeinek legalább nagyságrendileg pontos megtervezése meghaladta a város által felkért tervezők képességeit.

Érdekes egybeesés, hogy pont ugyanekkor történt, hogy a kormány a veszélyhelyzetre és a járvány elleni védekezésre hivatkozva elvette az önkormányzatok teljes 2020-as gépjárműadó-bevételét.

Hogy ez mekkora kiesést jelentett Debrecennek?

Milyen meglepő: szinte pontosan 700 millió forintot…

Biztosan senkiben sem merült fel az a gondolat, hogy a kormány így próbálta kompenzálni a Fidesz kirakatvárosát a veszteségért. Persze lehet ennek debreceniként örülni, de végtelenül cinikus és szomorú, hogy ilyen egyedi döntéseken múlik, hogy melyik önkormányzat jut pénzhez, és melyiket vérezteti ki a kormány.

Hol van még a vége: emeljünk rajta még 110 milliót!

Mikor május 6-án kiderült, hogy a BMW-gyár megnyitása egy teljes évet csúszik, a városvezetés sietett bejelenteni: a terület tereprendezését a napokban fejezik be, és adják át a német cégnek. Nyilván ők is izgultak: átveszi és kifizeti-e a telket az autógyártó a városnak, ha már ráköltöttek 38 milliárdot?

Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik: a BMW fizetni fog még idén, de majd akkor mondanánk ezt biztosra, ha a város kasszájába érkezett a pénz. Persze Papp Lászlóék zavaros és titkolózó kommunikációját ismerve ezt max. akkor fogjuk megtudni, ha valaki közérdekű adatigényléssel kikéri tőlük az igazságot.

Ahhoz képest azonban, hogy állítólag május közepén befejezték a terület kialakítását és átadták az építési telket a BMW-nek, pár napja furcsa hír látott napvilágot.

A város 110 millió forinttal megemelte az infrastrukturális fejlesztések TERVEZÉSÉRE fordítandó összeget.

Állításuk szerint át kell tervezi az M35-ös autópálya és 354-es főút csomópontját, a 33-as főút 2x2 sávra bővítését, a gázvezeték nyomvonalát és egy szennyvízkezeléssel kapcsolatos építményt.

A 2020-as évek feneketlen debreceni pénznyelője?

Már most mondjuk: ha valaminek az áttervezése 110 millió forintba került, akkor az új tervek szerinti kivitelezés valószínűleg újabb milliárdos nagyságrendű pluszköltségeket fog okozni.

Ismerjük az állami beruházások szokásos menetrendjét az elmúlt 10 évből. Rettenetes közpénztömegek elköltéséről döntenek, majd a szerződések megkötése után éveken keresztül folyamatosan, kis lépésekben emelik a kivitelezés végösszegét.  A végeredmény gyakran minimum kétszámjegyű százalékkal haladja meg az eredetileg bejelentett költséget.

Így növekedett a híres debreceni Főpályaudvar (leánykori nevén: Intermodális Központ) költségvetése is, míg végül az egészből kihátrált a kormány, Debrecen pedig egymaga képtelen volt a megvalósítására.

Azt látjuk, hogy a kormány jelenleg semmilyen pénzt nem sajnál a BMW-gyár felépítésére. A céllal alapvetően egyetértünk, de az eszközök jól mutatják a NER elképesztően pazarló működését és alacsony hatékonyságát.

Miközben bőven lenne mire költeni Debrecenben az adófizetők pénzét, és ezeknek az összegeknek a töredéke is látványos változásokat hozhatna, ha olyan értelmes projektekre költenék, mint a 35-ös főút szélesítése vagy alternatív útvonalak kialakítása Józsa és Debrecen között, a még mindig hihetetlen arányban található földutak aszfaltozása vagy épp a Nagyerdő kiszáradását megelőzni hivatott CIVAQUA-projekt.

Papp László május 29-re hirdetett sajtótájékoztatót, melyen a BMW-beruházás legújabb fejleményeiről tájékoztatja a nyilvánosságot. Kíváncsiak leszünk, a megszerzett információk fényében újra jelentkezünk majd a BMW témájával.

Kövesd a Cíviscity-t a Facebookon, hogy ne maradj le róla, mi folyik itt Debrecenben azon túl, amit a propaganda meg akar mutatni belőle!