A napokban jelentette be a korábban a Fradiban is megforduló egykori román focista, Sorin Cigan, hogy ígéretet kapott a magyar államtól: 2,6 milliárd forinttal támogatják a Nagyváradon felépülő fociakadémiáját. A működtetés költségeit évi 650 millió és 1,3 milliárd közé becsüli a vállalkozó, amire nyilván ugyancsak támogatásra számít a Magyar Államtól. Mindeközben Debrecenben kulcsberuházásokat halogatnak évek, évtizedek óta, mert állítólag nincs rájuk pénz. A fenti összegek azonban aprópénzek a teljes határon túli foci magyar állami támogatásához képest.

 Mészáros Lőrinc eszéki futballklubja épülő stadionjának látványterve. Az eredetileg 10 milliárdosra becsült építkezés költsége már 16 milliárd felett jár, melyre a magyar kormány 2 milliárd forintot adott a mi pénzünkből. (forrás: magyarnarancs.hu)  

Határon túli fociakadémiák: több mint 40 milliárd versenysportra és stadionokra

Összeszedtük, mekkora pénzeket szórt ki a kormány csak az elmúlt 4 évben határon túli fociakadémiák támogatására. Ezek az adatok minimumösszegek, hiszen a Fide$z átláthatóságtól való irtózása miatt lehetetlen megmondani, hogy milyen további rendeletek mélyére rejtve, vagy áttételes támogatások trükkjeivel csatornáztak ki további milliárdokat az országból.

De a szám így is megdöbbentő: több mint 40 milliárd forint közpénz hagyta el Magyarországot csak az elmúlt 4 évben.

Elképesztő átverése ez a magyar adófizetőknek, különösen, hogy a pénzt a határon túli magyarság támogatásának ürügyén szórták el. De valójában kikhez jutott?

Versenysportból élő milliárdos nagyvállalkozókhoz. Köztük például magához Mészáros Lőrinchez, aki az eszéki focicsapat, az NK Osijek tulajdonosa. Azé a futballklubé, amelyik egymaga 4 milliárd forint állami támogatást kapott az elmúlt 4 év során arra, hogy a vajdasági magyar gyerekeknek nyújtson kiemelkedési lehetőséget a fociakadémia utánpótláscsapataiban. Ehhez képest, ha megnézzük a korosztályos csapatok névsorát, csak elvétve találunk magyar neveket…

A határon túli magyarok kulturális támogatása nemes és fontos felelőssége a mindenkori magyar kormánynak. De a magyar és külföldi nagyvállalkozók stadionépítésének és profi ligás focicsapatainak semmi köze a külhoni magyarság kulturális életéhez.

Nem hiszi el az ember, ha nem a Magyar Közlönyben látja: elképesztő összegek folynak ki évről évre stadionok és edzőpályák építésére, focisták fizetéseire és utaztatásaira - mindezt a magyar adófizetők által megtermelt közpénzből

Nagyváradi fejlesztések: 2,6 milliárd indulásnak, évi átlag 1 milliárd működésre

Ebbe a sorba csatlakozna most be Nagyvárad is, ahol még egy futballakadémia nyílna a magyar állam pénzén. Már látjuk is a fenti táblázat újabb sorát a következő években, egy 2020-as nyitó 2,6 milliárddal, és onnantól évről évre 1-1,5 milliárd forintos működési támogatásokkal.

A futball-akadémiák támogatására a kormány nemcsak a határon túl, de a határon innen is irtózatos összegeket szór el. Az erre elpazarolt állami tízmilliárdok azért is különösen felháborítók, mert

az utóbbi 10 év gátlástalan költekezése ellenére a magyar akadémiák képtelenek válogatott szintű vagy külföldön értelmezhető teljesítményt nyújtó játékosok kinevelésére.

A jelentős részben szerb, horvát, román, ukrán, szlovák nemzetiségű gyerekeket szerepeltető külhoni akadémiáktól pedig hasonlóképp nem várhatunk ilyen eredményeket.

Debrecen: spórolás és elhalasztott beruházások

Miközben pedig több mint 40 milliárd forintot szórt el az elmúlt években a kormány a határon túli focira, csak néhány példa arra, hogy mire nem jutott pénz Debrecenben az elmúlt 10 év során:

• Egyik évben sem jutott eszébe senkinek, hogy a nagy év végi pénzosztásban valamelyik határon túli akadémia helyett a Latinovits Színház befejezése kapjon pár milliárd forint állami támogatást.
• A 40 milliárd forintból bőven kijött volna a CIVAQUA-program megvalósítása, amivel egyrészt a Debrecen-környéki tavak vízellátását, és egy normális pihenőövezet kialakítását lehetne megoldani. Másrészt pedig most már ott tartunk, hogy a CIVAQUA csatornáinak és víztározóinak megépítése nélkül hamarosan elindulhat a város büszkeségének, a Nagyerdőnek a kiszáradása is.
• Akkor sem szólt senki a debreceni városvezetők és a helyi fide$zes országgyűlési képviselők közül, amikor a kormány sokallta a Főpályaudvar költségeit. 13,4 milliárd forintot sajnáltak a beruházástól, így annak építése lassan 10 év kálváriája után sem tudott elindulni. Elég lett volna 25%-kal kevesebbet kicsatornázni a focikluboknak csak az elmúlt 4 évben, és már meg is lett volna a hiányzó összeg.

Ne feledjük: idén 2,6 milliárdot, utána évi átlag 1 milliárdot készül elkölteni a kormány a nagyváradi focira. Az 5 év alatt közel 7 milliárd forintot fog jelenteni.

Ez is jusson eszünkbe majd, amikor városunk vezetői és országgyűlési képviselői legközelebb azt nyilatkozzák valamiről, hogy erre most Debrecennek nincs X milliárd forintja.

Egy újabb eset, ami jól mutatja a polgármester és a helyi városvezetés érdekérvényesítő képességeit. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a komolyabb témákban, a nagyobb beruházások terén sem szava, sem ereje nincs a helyi fide$zeseknek az országos nagyfiúkkal szemben. 

 Ne várj tovább, kövesd a Cíviscity-t a Facebookon! >>>