15 újabb válasz a legfontosabbról: Mi vár ránk idén?

2020. március 17. - pusztafári

Előző cikkünkben, melyet közel egymillióan olvastak el Magyarországon, átnéztük, hogy hol tartunk, és nagyjából mire számítsunk az elkövetkezőkben. Ebben a cikkben részletesebben megnézzük a lehetséges forgatókönyveket a járvány konkrét, egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatban. De rögtön az elején leszögezzük: jelenleg még nagyon sok a bizonytalanság, és jóval kevesebbet tudunk, mint amennyit nem tudunk. Ennek ellenére van néhány ismert adat, amiből kiindulhatunk, és megérthetjük az előttünk álló időszak várható változásait. Most csak a járvány közvetlen leküzdésére fókuszálunk, a gazdasági vonatkozásokat másik írásban vesszük hamarosan nagyító alá.

15_ujabb_valasz.png

 

1

Az exponenciális terjedés: elképzelni is nehéz

Az emberi agy egyik sajátossága, hogy nem tud mit kezdeni az exponenciális gyorsulás természetével. Azt el tudjuk képzelni, hogy ha valami minden nap 100-zal nő, akkor ha ma 500, akkor 5 nap múlva 1000 lesz.

De az exponenciális növekedés trükkje az, hogy a növekedés üteme is minden nap nő: azaz minden egyes nap többet kell hozzáadni az előző napi számhoz ahhoz képest, amit előző nap adtunk hozzá az azelőttihez. Az ilyen növekedés gyorsaságát még azoknak is nehezére esik fejben elképzelniük, akik egyébként jártasak a matematikában.

Ahelyett, hogy pontosan levezetnénk az exponenciális terjedés matematikáját, egyszerűen gondoljunk rá így: a növekedést úgy tudjuk kiszámolni, hogy az előző adatot megszorozzuk egy állandó számmal.

Például ha ez az állandó szám 2, és tegnap 10 forintom volt, akkor mára 20 forintom lesz. De vajon mennyi lesz 15 nap múlva? A legtöbb ember erre úgy becsülne, hogy valahol 1.000 és 10.000 Ft között. Sajnos tévednek.

A valós válasz: 655.360. Igen, hatszázötvenötezer-háromszázhatvan forintom lenne ebben az elképzelt példában.

 

2

A vírus exponenciálisan terjed

Szerencsére azonban a jelenlegi vírus napi szorzószáma jóval kevesebb, mint 2. Az európai országok többségében, beleértve Magyarországot is, most, március közepén ez a szám 1,2 és 1,3 között változik. Olaszországban, ahol a legrégebb óta terjed, és a leghamarabb vezették be a szigorú lezárásokat, a szorzószám 1,1 és 1,2 között van.

Mielőtt azonban fellélegeznénk, hogy akkor mégsem olyan vészes a helyzet, ne feledjük: az agyunk megviccel minket, amikor exponenciális becslésekről van szó.

Ha ugyanis a tegnap érvényes magyar esetszámot, 39 főt megszorozzuk 1,3-mal, akkor kerekítve 50-et kapunk eredményül, ami megegyezik a mai valóban ismert fertőzöttszámmal. Ha ezzel az 1,3-as terjedési mértékkel számolunk, akkor holnapra 65 eset várható. Holnaputánra pedig már 85. De egy hét múlva ez a szám már 314 lehet, ha marad az 1,3-as napi terjedési sebesség. Két hét múlvára pedig 1.817 fertőzöttet hoz ki a képlet.

Ha pedig nem csökkenne a terjedés gyorsasága, akkor április közepére 75.000 körül lenne a fertőzöttek száma Magyarországon. Csak azok alapján számolva, akiket a jelenlegi tesztelések során vírushordozóként azonosítottak.

 

3

Mert lehetnek tünetmentes vírusgazdák is?

Egészen biztosnak tűnik, hogy a hivatalos tesztelés során kiszűrt betegek mellett számos olyan ember van, aki már hordozza a vírust, de enyhe vagy nem létező tünetei miatt erről sem ő, sem a hatóság nincs tudomással.

Az előrejelző modellek ezen a ponton kezdenek nagyon bizonytalanná válni a fertőzöttek valódi számát illetően. Nem tudjuk, hogy a hatóságok látókörén kívüli esetek száma a hivatalosan regisztráltakhoz képest mekkora. Lehet, hogy kétszeres, de lehet, hogy tízszeres a különbség.

 

4

Lappangási idő miatti bizonytalanság

Amikor a bejelentett és a valódi esetek számának különbségéről beszélünk, akkor ennek egyik oka a betegség hosszú lappangási ideje. Mivel a jelenlegi ismereteink szerint 5-6 napig nem jelentkeznek tünetek fertőzöttség esetén, azoknak, akik ma kapják el a betegséget, csak 5-6 nap múlva lesz esélye bekerülni a statisztikákba.

Másrészt viszont könnyen lehet, hogy közülük sem mindenki kerül be a hivatalos jelentésekbe, mert annyira enyhék a tüneteik (vagy teljesen tünetmentesek), hogy nem jut eszükbe jelentkezni a hatóságoknál, és tesztet végeztetni magukon.

Ezek miatt az adott időpillanatban az országban lévő vírusfertőzöttek száma a hivatalos számoknak akár a többszöröse is lehet.

 

5

De ebben van jó hír is, nem?

Kétségtelenül van jó oldala annak, hogy egy vírus hatása olyan gyenge, hogy sokaknak egyáltalán nem okoz tüneteket. A jelenlegi ismereteink szerint a regisztrált, tesztelt fertőzöttek 80%-a nem igényel kórházi ellátást. Ugyanakkor mivel tényleges vírushordozó valószínűleg több lehet, mint amit a tesztek kimutattak, így a kórházi ellátást nem igénylő fertőzöttek aránya még magasabb is lehet.

Ugyanennek a dolognak a káros oldala az, hogy az eddigi tudományos eredmények alapján akkor is megfertőzhet valaki másokat, ha ő maga teljesen tünetmentesen vészeli át a vírus jelenlétét a szervezetében.

 

6

Akkor most végül hányan fognak megfertőződni a következő egy hónapban?

Ezt ma akkor sem tudnánk még megmondani, ha pontosan ismernénk, hogy hány tünetmentes, vírust hordozó ember van jelenleg az országban. A betegség terjedési sebessége ugyanis sok mindentől függ, és folyamatosan változhat.

Ami biztos, hogy ha 1,3-as maradna a fertőzés napi terjedési üteme, akkor április közepére 75.000 regisztrált beteggel kellene számolnunk. De az is nagyon valószínű, hogy ennél jóval lassabban fog terjedni a vírus a következő hetekben, ezért a betegek száma is alacsonyabb lesz.

Ennek oka az elmúlt napokban bevezetett szigorú és kiterjedt korlátozásokban keresendő. A rendezvények betiltása, az iskolabezárások és a boltok nyitvatartásának rövidítése mind egy célt szolgálnak: hogy radikálisan csökkentsék az emberek egymással történő találkozását, ezáltal lassítsák a vírus terjedését. Hatásuk azonban mindig csak 6-7 nappal később észlelhető a számokban, hiszen a ma megfertőződötteket csak akkor fogják jó eséllyel azonosítani.

 

7

Olaszország, Franciaország, Ausztria: jósgömbök a Magyarországi helyzetre

Azt, hogy ezek az intézkedések sikeresen lassíthatják a járványt, azon európai országok helyzete bizonyítja, akiknél hamarabb jelentek meg az első megbetegedések. Furcsa kifejezéssel élve: ők már „előrébb tartanak” a járvány terén. Olaszország közel 4 héttel, Franciaország 3 héttel, Ausztria 2 héttel jár a magyar járvány terjedése előtt.

Ez a helyzet arra ad lehetőséget, hogy tanuljunk az ottani történésekből, lássuk a meghozott intézkedéseik hatásait, átvegyük a jó gyakorlatokat, és ne kövessük el az esetleges hibákat.

Olaszország például jóval később, csak 10.000-es betegszám környékén rendelte el a kijárási tilalmat. Ott most csak a legszükségesebb esetekben – munkába, boltba, gyógyszertárba, orvoshoz - hagyhatják el az emberek lakóhelyüket. Franciaország ugyanezt ma, 7000 körüli fertőzöttszámnál rendelte el.

Hasonlóképpen, míg Olaszországban 3000 felett járt a megbetegedettek száma, mire elrendelték az iskolák bezárását, addig Ausztria ezt még a 300 fő elérése előtt megtette. Magyarországon még csak 30 regisztrált beteg volt, mikor a sajtó és az ellenzéki pártok nyomására végül kiadták az utasítást az iskolák bezárására.

 

8

Akkor Magyarországon ezek szerint sikeresen lassíthatjuk a vírus terjedését?

Ahogy a fenti adatokon látszik, a magyar intézkedések – legalábbis időpontjukban és céljukban – hamarabb és erősebben hathatnak a járvány lassulására, mint az a vírussal hamarabb érintkező más európai államokban történt.

Jó hír, hogy az ottani intézkedések hatása ezekben az országokban már megfigyelhető. A megbetegedések napi emelkedése Olaszországban már napok óta stabilan 1,2, Franciaországban 1,25 alatt van. Ausztriában a korábbi időszak 1,3-1,4 körüli értékei tegnap először estek 1,2 alá.

Fontos látni, hogy nem a napi megbetegedések száma csökken, hanem a napi megbetegedések emelkedése lassul. Minden nap egyre több új megbetegedést jelentenek minden európai államból, de ahol szigorú korlátozások léptek életbe, ott a napi új megbetegedések száma egyre lassabban emelkedik.

Így Magyarországon is van remény arra, hogy fokozatosan lelassítsuk a járvány terjedését, és az 1,2-1,3 közötti értéket 1,1-1,2 közé csökkentsük. Vagy még tovább.

Ehhez azonban értelmesen kigondolt, az előttünk járó országok tapasztalatait beépítő szakmai intézkedésekre, ezek professzionális kormányzati kivitelezésére, és fegyelmezett lakossági végrehajtására van szükség. Kiugróbb napi értékek persze így is előfordulhatnak majd, de a lényeg a jellemző terjedési sebesség mérséklése.

 

9

De ha túlságosan lelassítjuk a járványt, akkor a végén év végéig is eltart, mire lecseng, nem?

Ennek nagyon kicsi az esélye. Vannak, akik félnek attól, hogy a korlátozásokkal túl lassú lesz a vírus terjedése, és az elhúzódó lezárások hatalmas károkat okoznak a gazdaságnak.

Bár a gazdaságban várhatóan mindenképpen súlyos gondot fog okozni a járvány, annak az esélye ma már elenyésző, hogy „túlságosan” le tudnánk lassítani az előrehaladását. Az exponenciális növekedés számai önmagukért beszélnek, ha pedig hozzájuk vesszük a tünetmentes, rejtve maradó esetek tömegeit, láthatjuk, hogy az egyetlen reális lehetőség a terjedés lehető leghatározottabb lassítása.

Ezáltal tud ugyanis csak elfogadható, az egészségügyet nem összeroppantó mértékben terjedni a járvány.

 

10

Miért, mekkorák az egészségügy kapacitásai?

Sajnos ezekről a számokról a kormányzat alig-alig nyilatkozik. Az újságírók is ritkán tesznek fel távolabb mutató kérdéseket a sajtótájékoztatókon, és sem az operatív törzs szakemberei, sem a kormány képviselői nem nagyon pedzegetik a témát. Tudva, hogy a jelenlegi kormányzat mennyire keveset költött a valós igényekhez képest az egészségügy fenntartására és fejlesztésére az elmúlt években, nem is csoda, ha nem nagyon akarnak nyilatkozni a rendelkezésre álló erőforrásokról.

Amit tudunk, hogy jelenleg kb. 70.000 kórházi ágy található az országban, beleértve azokat, amelyeken jelenleg mindenféle egyéb betegségből gyógyulók fekszenek. Ezek közül kb. 1100 kórházi ágy van az intenzív osztályokon, ahol a legsúlyosabb, lélegeztetőgépre szoruló eseteket kell majd kezelni.

Az elmúlt napokban hozott rendeletek szerint a következőkben határozatlan ideig csak az életmentő műtéteket lehet elvégezni az országban, és csak sürgős beavatkozást igénylő súlyos betegeket láthatnak el a kórházakban. Ez azt a célt szolgálja, hogy felszabaduljanak az egészségügy kapacitásai: a kórházi ágyak, az orvosok, az ápolók és a különböző orvosi eszközök. Például a lélegeztetőgépek, melyekből kb. 2000 van jelenleg hazánkban.

 

11

És mekkora kapacitásokra lesz szükség?

Ez az a kérdés, amire ma még lehetetlen pontos választ adni, mivel nincs olyan előrejelző modell, ami meg tudná mondani a vírus terjedési sebességét és a megbetegedések súlyosságát az elkövetkező hetekben-hónapokban.

Először is fontos tudni, hogy az eddigi adatok szerint a betegséget elkapó emberek 80%-ának nincs szüksége kórházi kezelésre. Náluk olyan enyhék a tünetek, hogy otthoni lábadozással hamar kigyógyulnak a fertőzésből. Azt se feledjük, hogy vélhetően ennek is többszöröse azok száma, akiknél a vírus semmilyen tünetet nem okoz.

A betegek 15%-ának hasznos valamilyen szintű kórházi kezelés és megfigyelés. És mindössze kb. 5% az, akiknél várhatóan intenzív osztályon történő, lélegeztetőgépes ellátásra lesz szükség.

Bármilyen kicsinek tűnik is ez a szám, sajnos még így is sok emberről, a kapacitásainkat a végletekig feszítő betegszámról van szó. Ezért ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer elfogadható színvonalon tudja ellátni a magyar megbetegedéseket, nagyon fontos lenne a terjedés növekedésének napi ütemét mihamarabb a lehető legalacsonyabbra szorítani.

Emellett az elkövetkező hetekben gyors tempóban kell bővíteni a kórházi ágyak számát (pl. Kiskunhalason most kezdtek el építeni egy mobilkórházat), a lélegeztetőgépek számát (sajnos nincs információ arról, hogy ezek gyártása vagy beszerzése folyna), valamint az orvosi eszközök mennyiségét. Fontos lenne továbbá mozgósítani minden elérhető orvost és ápolót azokra a hetekre, amikor a legtöbb megbetegedés várható.

 

12

Jó, de akkor mondja már ki végre valaki, hogy mi a cél? Mire megyünk a lassítással?

Sajnálatos, hogy Magyarországon senki, de külföldön is csak néhányan hajlandóak nyíltan beszélni a járvány kezelésének lehetséges forgatókönyveiről. Pedig a bizonytalanság sokkal veszélyesebb, mint őszintén a felkészülni a nehéz időkre.

Először is tisztázni kell, hogy senki nem tudja ma pontosan megmondani, hogy a fertőzöttek számának növekedése a lakosságon belül milyen hatással lesz a járvány terjedésére és kimenetelére.

Vannak, akik szerint ha a társadalom egy kritikus tömege átesik a betegségen, és ezáltal a többsége immunissá válik ellene, akkor a vírus egy idő után nehezen talál új, megfertőzhető gazdatestet, és a járvány alábbhagy.

A jelenlegi tudományos adatok alapján az emberek többsége egy időre nagy valószínűséggel immunissá válik a vírusra, miután a szervezete legyőzte azt. Vannak kivételek, mint minden esetben, ha élőlényekről beszélünk, de a nagy többségnél az ideiglenes immunitás erősen feltételezhető.

Ami nem biztos, hogy ez az ellenállóképesség meddig tart. Lehet, hogy örökre, lehet, hogy csak hónapokig. Az viszont nagyon valószínű, hogy ha nem is válik valaki teljesen védetté, az immunrendszere sokkal könnyebben elbánik a fertőzéssel, ha már egyszer találkozott a vírussal korábban.

Az, hogy a lakosság mekkora hányadának kell elkapnia a betegséget ahhoz, hogy a terjedés jelentősen lelassuljon, és kezelhetővé váljon, megoszlanak a vélemények. Vélhetően a szám valahol 50% és 70% között van.

 

13

Tehát akkor az a cél, hogy az emberek többsége elkapja, de csak nagyon lassan, kezelhető sebességgel?

Bár ezt így senki nem szokta kimondani, az eddigi tudományos és politikai kijelentések mind erre utalnak.

Még egyszer elmondjuk azonban: a hangsúly a „NAGYON lassan”-on van. A vírust már nem tudjuk annyira lelassítani, hogy könnyedén elkülönítsük és kevés megbetegedéssel megússzuk. És bármit is teszünk a lassítás érdekében, nem kell tartanunk attól, hogy az túlságosan lelassítja a terjedést.

Az egészségügyi rendszer minden megnyert órának, napnak, minden elhalasztott megbetegedésnek örülni fog. Ezáltal, ha minél többen tudnak kielégítő ellátást kapni a kórházakban, jelentősen csökkenthető a vírus halálozási aránya is.

Ennek a lassított fertőzésnek az elérésében lehet, hogy segítséget jelenthet majd a tavaszi jó idő eljövetele. Sajnos azonban még egyáltalán nem bizonyított, hogy a mostani vírus más törzsekhez hasonlóan érzékeny-e a meleg, száraz időjárásra. Ha mégis így lenne, akkor az nagyban hozzájárulna a napi növekedési ütem leszorításához.

De ez csak a rövidtávú cél, várhatóan az elkövetkező 3-4 hónapra vonatkozóan.

 

14

Miért, van más cél is?

A középtávú cél a vakcina, azaz az új vírus elleni védőoltás mihamarabbi kifejlesztése. Ez a védőoltás tudja majd megakadályozni, hogy ez a vírustörzs a jövőben bármilyen szintű világjárványt is okozzon. A vakcina fejlesztése a világ számos laboratóriumában jelenleg is erőltetett ütemben zajlik. Hamarosan kezdődnek az első önkénteseken végzett kísérletek.

Sajnos azonban ezek nagyon hosszú ideig tartanak, hiszen biztosra kell menni, hogy egy új vakcina, melyekkel emberek milliárdjait akarjuk beoltani, nem okoz semmilyen komoly mellékhatást, és valóban védettséget ad a vírus ellen. Jelenlegi ismereteink szerint legkorábban 2021 elején várható az első védőoltások forgalomba hozatala.

Ezzel párhuzamos, középtávú cél a járvány okozta hatalmas gazdasági problémák mielőbbi orvosolása. Mivel ez a cikk most a válság egészségügyi oldalának kezelési lehetőségeiről szól, a gazdasági célok részleteibe egyelőre nem mennénk bele.

 

15

És mi a hosszú távú cél?

Hosszú távon, miután felülkerekedtünk rajta, hatalmas tanulási lehetőség ez a mostani válság az egész emberiség számára. Megtapasztalhatjuk, hogy mennyire törékenyek társadalmunk megszokott, és biztosnak tűnő rendszerei. Megtanulhatjuk, hogy milyen következményekkel jár, ha az alapvető rendszereinket, mint az egészségügy és az oktatás hosszú éveken, évtizedeken át elhanyagoljuk. A politikusaink és a választóik is megérthetik, hogy őszinte kommunikáció, egymás iránti bizalom és tiszta szándékok nélkül csak ideig-óráig lehet elevickélni a modern civilizációk útjain.

És talán esélyünk lesz arra is, hogy a mostani krízisből kikecmeregve, tanulva a hibáinkból, egy biztonságosabb alapokon álló, szolidárisabban működő és épeszűbb módon szervezett társadalmat kezdjünk el építeni.

 

Most is arra kérlek, mint az előző írásnál: hagyj magadnak pár percet, hogy csendben és tudatosan végiggondold azt, amit olvastál. Azután oszd meg ezt a cikket másokkal is, hogy ők is megtehessék ugyanezt.

Előre is köszönöm mindkettőt.

 

Kövesd a Cíviscity-t a Facebookon, jönnek még hasonló cikkek >>>

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://civiscity.blog.hu/api/trackback/id/tr2815531502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

felucca02 2020.03.18. 20:13:03

Mi várna ránk? Semmi nem vár ránk. Ez egy kommunikációs járvány, aminek a veleje, hogy az emberek imádnak fontoskodni és rettegni, majd jól belehalnak a rettegésbe. A jelenség ismert.

Egy megfelelő másodpercben kipattant egy kommunikációs buborék, mellette a következő, és a következő, a legközelebbi úgymond felelős politikus nem tehette meg, hogy kiröhögi, ezért nagykomolyan odanyilatkozott valami úgymond felelőset. A hülyeségvonat elindult, senki nem tehette meg, hogy nem száll fel rá, mert akkora a tömegnyomás, minden állomáson rettegők hada várja, és ők is fel akarnak szállni.

A hülyeségvonaton egyre nagyobb a zsúfoltság, a sok rettegő egymásban önmaga igazolását látja, mindenki egyre felelősebben nyilatkozik, és pillanatokon belül elterjesztették a világon a rettegésjárványt. Itt vannak aztán a politikusaink, aki operettörzset állítanak fel, miközben az emberi butaságot maximálisan kihasználják hatalmuk megszilárdítása végett.

Hát ki merné kimondani ebben a környezetben, hogy álljatok már le a hülyeséggel? Széttépnék a többiek!

Ad Dio 2020.03.18. 21:52:15

A gazdasági elemzén 1:1 kimaradt. Ez így komolytalan. A vírusba - ha elengedjük teljesen - belehal 3-5000 ember Magyarországon. Vajon egy komplett gazdasági összeomlásba hányan halnak bele? Ha nem lesz mit enni, abba hányan halnak bele?

kinyílottapitypang 2020.03.18. 22:11:13

@Ad Dio: Ha olvastad, biztos láttad, hogy eleve azt írta, nem fog a gazdaságról írni ebben a cikkben, hanem majd egy későbbiben. De amit az egészségügyi oldaláról írt, az teljesen korrekt és kerek.

Ad Dio 2020.03.18. 22:48:25

@kinyílottapitypang:

Ezt nem lehet szétválasztani.
süti beállítások módosítása