A koronavírus-járvány kezelésére a világ országai és tudományos szakemberei eddig háromféle stratégiával álltak elő. Ezek közül az egyik már megdőlt, a másik pedig mellékhatásai miatt kivitelezhetetlennek látszik, és lassan egyértelműen meghaladottá válik. A harmadik stratégia összetett, kivitelezése nagyfokú szervezettséget és társadalmi együttműködést kíván, de jelenleg egyértelműen ez tűnik a legsikeresebb megoldásnak. A kormány azonban egyrészt semmit sem közöl az általa követett stratégia részleteiről, másrészt a közvetett utalásai alapján mintha még mindig az elavult második stratégiát követné.

Stratégia 1 – „Nyájimmunitás” gyorsított ütemben

Ezt a radikális stratégiát Boris Johnson angol kormányfő vetette fel néhány héttel ezelőtt országának. Lényege, hogy csak a vírus okozta betegségre igazán érzékeny idősebb generációt zárnák otthoni karanténba, míg a vírus szabadon végigfertőzi az egész országot. Az elképzelés szerint a fiatalabb korosztályokban jóval alacsonyabb lesz a kórházba kerülők száma, amivel az egészségügyi rendszer könnyebben elbírna. Aki pedig sikeresen megküzdött a vírussal, immunis lesz a betegségre.

Ezt a lakosság nagy részét érintő védettséget nevezzük nyájimmunitásnak. Ha az emberek nagyobbik része immunis a vírusra, az megakadályozza annak terjedését, és megóvja a nem védett embereket is.

Valljuk be, logikusan hangzik az elképzelés. Egy baj van vele: a tapasztalatok sajnos nem igazolják.

A vírus a fiatalabb korosztályokban is tud veszélyes lenni, és a számítások hamar megmutatták, hogy még így is sokszorosan túlterhelné a brit egészségügyet a várható betegek száma. A több százezres megjósolt halálozási számtól Boris Johnson is megrettent, és nem sokkal a stratégia kihirdetése után 180 fokos fordulattal országos kijárási szigorításokat vezetett be. A többi európai országhoz képesti késlekedésük igazi hatásait a járvány végeztével láthatjuk majd.

A nyájimmunitás felgyorsítása tehát veszélyes és nem követendő stratégia. Helyette vezette be lényegében az összes európai ország a társas távolságtartási intézkedéseket: az iskolabezárásokat, a rendezvények betiltását, a kijárási korlátozásokat. A cél, hogy lassítsák a vírus terjedését. 

 Nyájimmunitás gyorsított ütemben: a narancssárgával jelölt betegekre az egészségügynek nem jutna kapacitása

Stratégia 2 – A „görbe ellaposítása”

Ez a lassítás az alapja a második stratégiának, ami a legtöbb ország elsődleges védelmi intézkedéseit eredményezte. A cél ez esetben egyszerű: mivel a hirtelen elterjedt vírus okozta megbetegedések túlterhelnék az egészségügyet, ezért a megoldás az, hogy lelassítjuk a vírus terjedését. Így egyszerre csak kevés ember kerül kórházba, mindenkit el tudunk látni, és minden súlyos esetnek jut lélegeztetőgép. A megfelelő kórházi kezelés pedig a halálozási rátát is jelentősen csökkentheti.

Jól hangzik, ugye?

Sajnos itt is van egy kis gond.

A vírus lelassításának (a „görbe ellaposításának”) megoldása ugyanis nem sokat beszél arról, hogy mi a stratégia végső célja. Azaz hova kell eljutnunk ahhoz, hogy a stratégia elvezessen a járvány megfékezéséhez?

Legyünk bátrak, és tegyük fel magunknak ezt a kérdést! Ha a korlátozó intézkedések nélkül a vírus túl gyorsan terjedne, és az egészségügy összeomlásával fenyegetne, akkor mindaddig fenn kell tartani ezeket a korlátozásokat, amíg

A) nincs gyógyszer a betegségre,

B) nincs oltás (vakcina) a vírus ellen,

C) vagy nem fertőződik meg a lakosság nagy része, nyájimmunitást eredményezve.

A) Gyógyszer a betegségre

A betegség elleni gyógyszerek fejlesztése és tesztelése gőzerővel folyik a világban és Magyarországon is. Sajnos azonban nem tudjuk, hogy heteket vagy hónapokat kell várni az első olyan készítményre, ami biztos hatásfokkal és jelentősen csökkenti a vírus okozta betegség lefolyásának súlyosságát. Azaz lehet, hogy csak hónapok múlva lesz valóban működő gyógyszerünk a vírus ellen.

B) Vakcina a vírus ellen

Hasonlóképpen erőltetett ütemben zajlik a vírus elleni vakcina fejlesztése párhuzamosan számos laboratóriumban a világ különböző pontjain. A gyógyszerekkel ellentétben itt biztos, hogy lesz eredmény, de sajnos várhatóan leghamarabb is csak év végére, jövő év elejére.

C) Nyájimmunitás

Néhány hete még erős kételyek voltak azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg biztosít-e immunitást, ha valaki már túlesett a vírus okozta betegségen. A legújabb tudományos vélemények azonban egyre inkább megerősítik azt, hogy valamilyen szintű védettséget mindenképpen jelent.

Azaz ha a lakosság nagy része megfertőződik, a koronavírus járványa onnantól várhatóan sokkal lassabban terjed és sokkal enyhébb tünetekkel jár majd. Többek szerint az elkövetkező években „belesimulhat” a velünk élő, szokásos megbetegedéseket okozó vírusok közé.

Igen ám, de vajon mennyi idő, míg az ellaposított görbével, azaz a lelassított terjedéssel a vírus az ország lakosságának többségét (legalább 60%-át) megfertőzi? Pontos számításokat nehéz tenni, de nagyságrendi becslések könnyen tehetők.

Itt is minimum sok hónap bezártságáról beszélünk, különösen, ha a mostani lassú ütemben terjed a vírus.

A járvány lassítása: az egészségügy kapacitása kitart, de a járvány és a korlátozó intézkedések rendkívül hosszan elhúzódhatnak

A görbe ellaposításának tarthatatlansága

Mondjuk ki tehát világosan: a görbe ellaposításának, azaz a vírusterjedés lelassításának stratégiája minimum sok hónapnyi bezártsággal járna.

Ezt azonban egyetlen ország gazdasága sem bírná ki a világon. A magyar gazdaság sem.

Nem tartható tehát hosszú távon egy olyan stratégia, amely kizárólag azon alapszik, hogy bezárva várjuk, amíg a fenti három forgatókönyv valamelyike (gyógyszer, vakcina, nyájimmunitás) bekövetkezik.

Valami mást kell kitalálni.

Stratégia 3 – Elfojtás és kordában tartás

Mielőtt bárki félreérti az eddigieket: az eddig meghozott szigorú korlátozó intézkedésekre SZÜKSÉG VAN.

Még egyszer leírjuk: a társas távolságtartásra, az otthon maradásra, a kijárási korlátozásokra SZÜKSÉG VAN, ezeket BE KELL TARTANI.

De szükség van valami másra is.

Ehhez azonban meg kell értenünk ezt az egyébként ugyancsak nem bonyolult, de a másik kettőhöz képest összetettebb stratégiát.

Ez a megoldás azt javasolja, hogy rendkívül szigorú intézkedésekkel ÉS kiterjedt tömeges teszteléssel minden ország állítsa meg a vírus exponenciális terjedését, majd érje el, hogy a napi új betegszám minimálisra vagy nullára csökkenjen.

Amennyiben ezt elérte, kis lépésekben enyhítsen a korlátozó intézkedéseken, TARTSA MEG A TÖMEGES TESZTELÉST, és indítsa újra a gazdaságát. A vírus terjedését pedig innentől kezdve a Dél-Korea által a kezdetektől fogva alkalmazott szigorú, tömeges és folyamatos tesztelés segítségével tartsa kordában.

Elfojtás és kordában tartás: a kezdeti szigorú korlátozások enyhítése után folyamatos és tömeges teszteléssel tartható kontroll alatt a járvány

Mit jelent ez a konkrétumok szintjén?

Ennek a stratégiának a lényege, hogy

nem pusztán a kijárási és gyülekezési korlátozásokra épít, hanem eközben rendkívül intenzíven teszteli a lakosságot a vírusra.  

• Magas esetszámnál is folytatja a betegekkel kapcsolatban állók felkutatását és tesztelését.
• Tünetmentes, de bármilyen okból (pl. kontaktkutatás eredményeképpen) vírusgyanús embereket is letesztel.
• Folyamatosan teszteli az egészségügyi dolgozókat, illetve más, foglalkozásuk révén sok emberrel érintkező lakosokat.
• Sőt, amennyiben elérhetővé válnak a még olcsóbb, még gyorsabb, tömeges tesztelésre alkalmas eszközök és eljárások, akár a teljes lakosság (rendszeres) tesztelése is elképzelhető e stratégia szerint.

Az érintkezési, gyülekezési és kijárási korlátozásokat ebben a stratégiában csak rövid távon alkalmazzák, az esetszámok és az új megbetegedések visszaszorítása érdekében. Mivel azonban a vírus minden valószínűség szerint nem tüntethető el teljes mértékben a társadalmunkból, ezért a korlátozások enyhítése után szinte biztosan újra megjelenik.

Erre való a tömeges, intenzív és rendszeres tesztelés, melynek segítségével alacsony esetszámnál „megfogható” és egyedi karanténokkal kordában tartható a fertőzés terjedése.

Ez a stratégia arra épít, hogy a vírus kezdeti felfutása utáni visszaszorítását követően a kormányzat időről időre szigorít, majd enyhít a korlátozásokon, lehetővé téve a gazdaság többé-kevésbé normális működését. Eközben pedig folyamatos teszteléssel segíti a járvány kordában tartását, az esetszámok minimalizálását.

Meddig? Addig, amíg megérkeznek az első hatékony gyógyszerek vagy a vakcina.

Mi a nyereség az előző stratégiához képest? Leginkább az, hogy nem hónapokat, „csak” heteket kell bezártságban lennünk, és a gyógyszer/vakcina kifejlesztéséig hátra lévő akár fél-egy évet nagyjából normális körülmények és viszonylag jól működő gazdaság mellett kell kivárnunk.

A nagy kérdés: melyik stratégiát követi a magyar kormány?

Ezek után adja magát ez a kérdés, amire sajnos

NEM TUDUNK VÁLASZT ADNI.

Miért? Egyszerűen azért, mert nem nyilatkoznak róla. Sem arról, hogy melyiket követik, sem arról, hogy van-e ezektől eltérő stratégiájuk.

Ha megfigyeljük, mind a sajtótájékoztatók, mind a miniszterelnök nyilatkozatai kizárólag napi szintű kérdésekről szólnak. Mennyi az új esetszám? Hová küldtek új maszkokat? Hogyan mossunk kezet? Mi változott a korlátozó intézkedések terén?

De tegye fel a kezét, aki hallott már egyszer is nyilatkozni felelős vezetőt Magyarországon a válság kezdete óta arról, hogy mi a cél? Mi a stratégia? Hová szeretnénk eljutni? Mivel leszünk elégedettek? Melyek a várható forgatókönyvek?

Amit ehelyett kaptunk, az néhány homályos utalás időpontokra. „Májusra tetőzhet”. „Júliusra tetőzhet.” „Augusztusra lehetünk túl rajta”. Ilyen és ehhez hasonló következetlen, változó és minden kifejtést nélkülöző dobálózások hónapok neveivel. Azt pedig végképp nem mondja el senki, hogy mit értenek „tetőzés” alatt, vagy mit jelent nekik, hogy „túl leszünk rajta”.

De még egyszer hangsúlyozzuk: nemcsak dátumokra lenne szükségünk, hanem

arra is, hogy megosszák a magyar lakossággal a kormány által követett védekezés fő stratégiai irányát. Ez nem lehet üzleti vagy kormányzati titok. Nem egy másik országgal, hanem egy vírussal állunk hadban.

Jogunk van tudni, milyen védekezési stratégiát követ a kormány, ha ők elvárják, hogy az annak alapján meghozott intézkedéseiket betartsuk.

A legnagyobb probléma

Ha ugyanis a görbe ellaposítására, azaz a járvány elhúzására játszik a kormány, akkor a jelenlegi esetszámok alapján úgy tűnhet, még jól is állnak. Lényegében két hete – néhány kiugróbb nap kivételével – stabilan 40 körül ingadozik a napi új esetszám. Az exponenciális ugrás még nem következett be, lassan hömpölyög felfelé az összes eset mutatója.

Mi ezzel a baj?

Az természetesen nagyon jó hír, hogy a kórházaink túlterhelése a jelenlegi növekedéssel még a láthatáron sincs. Az viszont már rosszabb hír, hogy

nem ismerjük a kormány valódi stratégiáját, ami akár lehet a járvány elhúzása. Ebben az esetben a most tapasztalt lassú növekedéssel számolva akár jövő évig is eltarthat ez az állapot, ami a gazdaságra és az életminőségünkre nézve katasztrofális hatással lenne.

De mi van akkor, ha a kormány a 3-as stratégiát választotta, és szeretné mihamarabb elfojtani a vírus terjedését, és részben újranyitni a gazdaságot és az országot?

Ez nagyon dicséretes volna, de sajnos vagy egy óriási probléma.

Ehhez ugyanis tömeges és rendszeres tesztelésre lenne szükség.

Ahhoz pedig egyrészt nagy mennyiségű (értsd: heti több százezres) tesztelési kapacitásra, miközben eddig a járvány alatt összesen kevesebb, mint 20.000 tesztelés történt. Másrészt olyan fokú szervezettségre, ami képes koordinálni a lakosság folyamatos tömeges tesztelését.

Sajnos azonban sem a kormány, sem az operatív törzs, sem az alattuk dolgozó végrehajtó szervek nem mutatnak sem hajlandóságot, sem képességet a tömeges tesztelések bevezetésére az országban.

Annyira nem, hogy valójában senki nem tudja ma Magyarországon, hogy NAGYSÁGRENDILEG mennyi a valós fertőzöttek száma. Ezt maga Müller Cecília tisztifőorvos is elismerte. A kormánynak dolgozó biostatisztikus, Ferenci Tamás szerint pedig akár tízszeres is lehet a különbség a regisztrált és a tényleges fertőzöttek között.

Vakon megyünk a járványban

Összefoglalva tehát: nem ismerjük a kormány stratégiáját és céljait a járvány kezelésére. Vagy azért, mert nem számol be róla, vagy azért, mert nincs is világos stratégiája.

Ha van stratégia, de nem számolnak be róla, az a lakosság gyerekként való kezelése.

Sokan vagyunk, akik szeretnénk tisztábban látni és tervezni a jövővel, de nem tudunk, mert a kormány stratégia és célok helyett csak a szokásos operatív, napi szintű, lassan érdektelenné váló, untig ismételt információkról ad tájékoztatást.

Nem tudjuk, hogy merre megyünk, és hová szeretnénk eljutni, de azt tudjuk, hogy a legutóbbi védőfelszerelések egy Antonov AN-124-es repülőgépen érkeztek, vagy hogy Románia felé a határátkelőkön 30-40 kocsit várnak össze, és együtt engedik be őket az országba…

És hogy miért nem beszélnek a stratégiájukról, ha feltételezzük, hogy van nekik ilyen?

Valószínűleg két okból.

Egyrészt feltehetően teljes kontroll alatt akarják tartani az országot és annak lakosságát a járvány ideje alatt (is), és ehhez a 20. század önkényuralmi rendszereiből lesték el az eszközöket. Tartsd a lakosságot tudatlanságban, és mindig csak annyi információt adj, ami az irányításukhoz feltétlenül szükséges.

Másrészt vélhetően azért sem számolnak be arról, hogy a 3. stratégia mellett tették le a voksukat, mert akkor be kellene ismerni azt a már minden józan szakember által mondogatott kritikát: NEM TESZTELNEK ELEGET. Márpedig tömeges tesztelés nélkül a 3. stratégia nem megvalósítható.

Hogy miért nem tesztelnek eleget? Valószínűleg nem sikerült beszerezni kellő tesztelési kapacitást időben a világpiacról, vagy más miatt alkalmatlan egyelőre a rendszer a tömeges tesztelésre. Ez a jobbik eset, mert ez változhat.

A rosszabbik eset, hogy nem értik, nem látják a tömeges tesztelés értelmét és kikerülhetetlen szükségszerűségét a járvány hosszú távú, a gazdaságot sem romba döntő kezelésében.

Akárhogy is van, ezt az időszakot, a szándékos vakságban tartás és a létbizonytalanság időszakát az ország többsége nem fogja elfelejteni nekik.

Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel, hogy minél többen igényeljük a kormánytól egy világos védekezési stratégia felmutatását! 

Tényeket és lényeget akar a koronavírus magyarországi helyzete kapcsán? Kövesse a Cíviscity-t a Facebookon! >>>