Tavaly ősszel kiadták a pártközpontban az utasítást, azóta minden fide$zes politikus "zöldítésről", fásításról meg a környezetünk megóvásáról beszél. Debrecenben is dübörög a "Zöld Város" program, ennek keretében térkövezik le például a Dósa Nádor teret... Olvasónk nemrég a Sestakertben tett egy sétát, és küldte el nekünk fotóit: mire költöttek el újabb 181 millió forintnyi EU-s támogatást városvezetőink. Mutatjuk az "eredményeket", de azért nagy elvárásaik ne legyenek...
"Zöld város kialakítása"
Ez a fedőneve annak az önkormányzat által indított programnak, amelynek keretében állítólag javítani szeretnék a város leromlott környezeti állapotát, és "zöldítenék" a területeket - bármit is jelentsen ez számukra.
Remekül hangzó szlogenek, melyek kapcsán mérhetetlen mennyiségű EU-s pénzt lehet elkölteni. Ez biztosan jó a beruházásokat végző cégeknek - de vajon mennyit nyerünk vele mi, debreceniek?
Hogyan lesz 181 millióból 120 millió?
Ugye milyen jól hangzik, amikor kiírják a táblára, hogy 181 milliót költöttek a lakókörnyezetünkre? A debreceni Sestakert lakói is biztosan elégedetten bólintottak, mikor először meglátták az összeget a mindenütt jól láthatóan kihelyezett plakátokon.
Nem árt azonban tudni, hogy mennyi volt ebből az a pénz, amit valódi, hasznos dolgokra költöttek a projekt során.
Az első mínusz az ÁFA: bár nem hangsúlyozzák a szép táblákon, de ez bruttó összeg, amin az állam azonnal nyer 27%-ot, visszafele számolva kb. 37 millió forintot. Ennyit visz el a világrekorder magyar ÁFA az EU-tól érkező fejlesztési pénzből.
4 millió projektmenedzsmentre, 4 millió tanulmányokra
A pályázat dokumentumai szerint azonban a maradék kb. 144 millió forintból is valójában csak 120 milliót költöttek el tényleges felújításra és új eszközök beszerzésére. A többi pénz egy része "kötelező" költség, például a közbeszerzési eljárás díja.
De vajon mire kellett egy 181 milliós pályázatnál 2,5 milliót költeni belső projektmenedzsment bérköltségre, és még további 1,6 milliót külső projektmenedzsment szakértői díjra? És vajon tényleg szükség volt 4,2 milliót elverni "Felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok" készítésére?
Mintha nem tartozna bele az önkormányzatnál fizetett alkalmazottak munkakörébe az, hogy menedzselje ezeket az EU-s projekteket. Féltucatnyi ilyen pályázat fut, futott párhuzamosan Debrecenben, a sestakerti összeg több mint hússzorosából. Ha mindegyik projekt irányítására ilyen arányban számoltak el összegeket, akkor szép kis óradíjjal dolgoznak a Zöld Város program projektmenedzserei...
Mire elég a 120 millió?
De ne legyünk telhetetlenek. Örüljünk ennek a 120 milliónak is, és ne sajnáljuk azt a pár rongyos milliót a szorgos "tanulmányíróktól" és projektmenedzserektől. Nézzük, hogyan szépült-épült a Sestakert ebből a továbbra sem kevés összegből!
Sajnos a pályázati dokumentumokban nincs nyoma annak, hogy teljes terület jelentős részét kitevő, olvasónk által bejárt Martonfalvi-Poroszlay-Komlóssy tömbre pontosan mekkora összeg jutott a 120 millióból, de feltételezhetjük, hogy méreténél fogva itt költötték el a többségét.
Lássuk a fényképek alapján, mire volt ez elég:
Idézet a pályázati dokumentációból: "ivókutak kialakítása, a parki berendezések felújítása, esetleges cseréje, újak telepítése." Ezek a padok sem újnak, sem felújítottnak nem tűnnek. Jól látjuk, hogy az egyiknek még a háttámlája is hiányzik? Új ivókutaknak nyomát sem látta olvasónk sétája során.
Erre a "felújított" padra sem szívesen ülnénk ki egy szombat délelőtt...
Idézet a pályázatból: "járdák, lépcsők felújítása" - nemcsak a felújítás nyomait nem látjuk az olvasónk által beküldött járdafotókon, hanem azt sem, hogy bárki foglalkozna azóta ennek a területnek a karbantartásával, takarításával.
Ezt a lépcsőt legutoljára akkor újíthatták fel, amikor a mai városvezetők még az iskolapadot koptatták... A karbantartásával, tisztításával úgy tűnik, megint nem foglalkozik senki.
Idézet a pályázatból: "Sportpálya, kondipark, lakótelepi tömbbelsők játszótereinek felújítása, mai igényeknek megfelelő fejlesztése és új elemekkel való bővítése." Olvasónk beszámolója szerint mindenféle koncepció nélkül kiszórtak néhány kültéri kondieszközt, amit senki nem használ.
A cél lehet, hogy nemes volt, de
a 4,2 millióba kerülő előzetes felmérésekből és tanulmányokból igazán kigondolhatták volna, hogy a környék lakóinak mire, hol és milyen kialakításban van szüksége.
A legnagyobb pénzpazarlás olyan dolgokat építeni, amik jól néznek ki a szalag átvágásakor, de a kutyának se kellenek a későbbiekben.
A teljes, több mint 20.000 m2-es területen összesen 15 facsemete került kiültetésre. Nyáron fogjuk érezni, hogy ez mennyire lesz elég. Már úgy értjük, 2025 nyarán, mire ezek a fák akkorára nőnek, hogy értelmezhető árnyékot vessenek a parkban sétálóknak. Persze csak akkor, ha megfelelően gondozzák őket addig, és nem száradnak ki vagy betegednek meg annyira, hogy fakivágás legyen a vége. Sajnos láttunk már ilyen eleget mostanában...
Számos ehhez hasonló fotót kaptunk olvasónktól összeszedetlen avarhalmokról, letört és otthagyott faágakról, sáros, rendezetlen járdákról, melyek mind arról szólnak: a hangzatos átadót követően senki nem foglakozik ezeknek a területeknek a rendszeres karbantartásával, takarításával, gondozásával.
És azzal sem, hogy nyomon kövesse: mit gondolnak az itt élők a fejlesztésekről, és mit kellene utólag alakítani rajtuk ahhoz, hogy tényleg a debreceniek életminőségét javítsák, ne csak a politikusok kampánykiadványainak sikerpropagandáját hízlalják.
3,8 milliárd forint hasonló hatásfokkal elköltve?
A pályázat bevezetőjének tanulságos helyzetértékelése szerint:
"Az ingatlan Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában van. [...] a belső úthálózat, a közösségi terek, parkok állapota leromlott."
Sajnos, a fotók és olvasónk beszámolója alapján lényegében ugyanezt mondhatjuk el a környékről ma is, bruttó 181 millió forint elköltése után. Szomorú és dühítő pénzpazarlás, miközben nehéz elképzelni, hogy ne találna bármelyikőnk értelmesebb módot is egy ekkora összeg felhasználására.
A Sestakert "felújítása" csak egy apró része volt ennek a 2016-ban kiírt pályázati körnek. A teljes főösszeg megközelítette a 3,8 milliárd (!) forintot. Ha Debrecen más részein is ilyen hatásfokkal zajlottak ezek a hangzatosan bejelentett "Zöld Város" fejlesztések, akkor a város újabb projektjeivel iratkozhat fel a felelőtlen EU-s pénzszórás emlékműveinek listájára.
Ne várj tovább, kövesd a Cíviscity-t a Facebookon! >>>
