Talán már Önöknek is feltűnt, ami nekünk. Egyértelműen látszik, hogy Papp Lászlónak egyre kevesebb, a magyar állam szereplőinek, köztük legfőképp Palkovics Lászlónak egyre nagyobb beleszólása van abba, mi történik, és mi NEM történik Debrecenben. Egyre inkább az látszik, hogy a fide$zes városvezetés csak üzemeltetője a városnak, de Debrecen fejlődéséről, vagy épp stagnálásáról az innovációs és technológiai miniszter hozza a döntéseket. Összeszedtük a gyanús jeleket a közelmúltból.
Lászlók egymás között - de ki a főnök? (forrás: hajdupress.hu)
2017: az állam közbelép
Az első egyértelmű jelei annak, hogy a kormány bármikor csendre intheti Papp Lászlóékat, 2017 decemberében mutatkozott meg. Évek óta dédelgetett álom foszlott szét, amikor a Főpályaudvar évek alatt, nagy nehezen előkészített közbeszerzését a Palkovics felügyelte Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy tollvonással semmisítette meg, és jelezte:
Nincs pénz a debreceni Intermodális Központ megépítésére.
Illetve van, de nem annyi, mint amennyire szükség lenne. Tessék spórolni – üzente a pár év alatt csak stadionokra 350 milliárdot eltapsolt kormány a cívis Fide$znek.
Nyilvánvalóvá vált, hogy új korszak kezdődik: az EU-s pénzek hamarosan várható elapadásával az állam lép elő a fejlesztési pénzek fő gazdájává. Innentől végképp csak arra lesz pénz, amire a fővezér és csapata rábólint.
Már akkor is látszott, hogy a vidéki helytartóknak ebbe egyre kisebb beleszólása lesz.
Magyarország jobban teljesít – de a Cívisvárosban semmire sincs pénz
Azóta pedig csak romlott a helyzet.
Debrecenben nemcsak a Főpályaudvarra nem jutott elég pénz az elmúlt évtizedben. Papp Lászlóék nem voltak képesek befejezni a 2008(!)-ban félbehagyott Latinovits Színházat sem, aminek betonszarkofágja azóta is ott éktelenkedik lakatok és láncok mögött a Fórum Bevásárlóközpont belsejében. A városnak nem volt, az állam pedig nem adott rá pénzt.
Külön abszurditás a történetben, hogy a legutóbbi ötlet szerint a Latinovits Színházat egy román-magyar EU-s pályázat keretében fejeznék be a nagyváradi Szigligeti Színházzal együtt.
Lefordítjuk: miközben az állam évek óta számolatlanul önti a milliárdokat a határon túli fociba és egyházi beruházásokba, addig Debrecennek román-magyar együttműködésben kell EU-s pénzekre pályáznia, hogy a színházát befejezze.
A Főpályaudvar csak álom maradt, mert a kormány nem adott rá pénzt
De ott van a Józsát Debrecennel összekötő 35-ös út 2x2 sávossá szélesítésének esete is. Az útszakasz lassan nem összeköti, hanem épp leválasztja Józsát Debrecenről, annyira nevetségesen szűk az áteresztő-képessége ahhoz az autómennyiséghez, ami reggelente és délutánonként megpróbál átpréselődni rajta.
Ehhez képest 10 év kormányzati hátszél sem volt elég ahhoz, hogy megtörténjen az egyébként Kósa által 1998-ban már beígért útszélesítés. Legutóbb Mándi László momentumos önkormányzati képviselő érdeklődte meg Papp Lászlótól, hogy mi lesz a Józsaiakkal, aki erre cinikusan azzal védekezett, hogy
„a 35-ös út az állam fenntartásában van, ők döntenek a fejlesztésről”.
Tehát a polgármester szerint ismét a Palkovics László vezette innovációs minisztérium a hibás, hiszen az állami útépítésekről ők határoznak.
Ugyanez a helyzet a 20 éve ígérgetett CIVAQUA-programmal is. A CIVAQUA nemcsak a népszerű, de kiszáradt Fancsikai és Vekeri pihenőtavak vízellátását állítaná helyre, de most már a Nagyerdő teljes kipusztulásának megállításához is elengedhetetlenné vált. Az egyik újonnan megválasztott, punk-frizurájáról elhíresült ellenzéki képviselő bekérdezésére, hogy ugyan mi a tervük a CIVAQUA-val, Balázs Ákos környezetvédelemért felelős alpolgármester kísértetiesen hasonló választ adott: ez egy állami feladatkör, Debrecennek erre nincs pénze, az állam pedig egyelőre nem adott rá.
„Nem a mi felelősségünk”
Nem az önkormányzat illetékessége, nem a mi felelősségünk, nem a város dönt erről. Lassan minden komolyabb, Debrecennek szükséges fejlesztésre ez a válasz a polgármester és társai részéről.
De akkor ki most valójában Debrecen polgármestere? A debreceniek 25%-ának szavazataival megválasztott Papp László, vagy a senki által meg nem szavazott Palkovics László?
Ki a felelős Debrecen fejlődéséért?
Lehet persze mindig a kormányra mutogatni, és ha az embernek jogász végzettsége van, nyilván azt is könnyen kimagyarázza, hogy miért NEM ő a felelős. És első ránézésre még igaznak is tűnhet, amit mond, hiszen a 35-ös út említett szakasza tényleg állami fenntartású, a CIVAQUA-hoz pedig tényleg kellenek állami engedélyek és pénz.
De egy polgármester azért polgármester, hogy ELINTÉZZE, hogy létrejöjjenek azok a fejlesztések, amikre a városának szüksége van.
Nem neki kell a földet lapátolnia, nem neki kell megterveznie a beruházásokat, kiadnia az engedélyeket, de még a pénzt sem feltétlenül a városnak kell biztosítania.
A polgármester feladata, hogy MEGOLDJA, hogy ezek a dolgok megtörténjenek. Hogy megszerezze az állam támogatását, az engedélyeket, forrásokat gyűjtsön, szakértőket szerezzen, akik kitalálják, és hozzáértő projektmenedzsereket, akik aztán megvalósítják ezeket a fejlesztéseket.
Pedig lenne mozgásterük
Debrecen városának fejlődéséért nem Palkovics László a felelős, hanem Papp László, illetve a mindenkori polgármester. Ezért választották meg, erre kapott felhatalmazást a debreceniektől.
- Nem volt pénz a Latinovits befejezésére? Ugyan már! 3-4 milliárd forintról van szó, miközben csak a 2019-es költségvetésben 85 milliárd forintot terveztek beruházásokra!
- Nem adott az állam plusz 13,4 milliárd forintot az Intermodális Központ felépítésére? Miért nem pótolta ki a város részben, és oldotta meg hitelfelvétellel másik részben a hiányzó összeget? A BMW gyárának előkészítésére gond nélkül felvettek 44 (!) milliárd forintot úgy, hogy a MODEM épületére kellett hozzá jelzálogot tenniük. De a százszor beígért Főpályaudvarra hirtelen nem volt pénz, mikor az állam kifarolt mögüle.
-
Kiszáradtak a Debrecen-környéki tavak és veszélyben a Nagyerdő? Mégis, kinek a felelőssége megnyomni a pánikgombot, megkongatni a vészharangot, és sürgős állami támogatást szerezni a CIVAQUA megépítéséhez?
- Nem szélesítette ki az állam 35-ös út Józsa-Debrecen közti szakaszát? Ugyan kinek kellett volna ezért lobbiznia az állítólagos kormányzati hátszél segítségével, ha nem Papp Lászlónak? Majd azt gondolják, hogy a kormány az országosan több ezer felújításra váró útszakasz közül jófejségből kiválasztja, amire a debrecenieknek szüksége van? Honnan tudna a helyzet súlyosságáról az állam, ha nem a helyi vezetéstől?
Halak százezrei pusztultak el a Fancsika kiszáradásakor. A polgármester szerint természetesen ehhez sincs semmi köze Debrecen városvezetésének.
De felmerült a lehetősége annak is, hogy Józsát egy alternatív útvonalon az északi elkerülő útba való becsatlakozással kössék össze a várossal. Egy néhány kilométeres útszakaszról van szó, ami azonban Natura 2000-es természetvédelmi területen haladna keresztül. Ezért a városvezetés simán levette a napirendről a kérdést.
Pedig a környezetvédelmi szabályozás kiemelt közérdek esetén lehetővé teszi a korlátozott, a környezetre tekintettel lévő építkezéseket. Eközben Mészáros Lőrinc épp bányát készül nyitni egy Natura 2000-es területen – a kormányzati kapcsolatai kihasználásával. Úgy tűnik, neki több van, mint a teljes debreceni fide$zes csapatnak együttvéve…
Debrecen városvezetése azonban újra és újra csak arra hivatkozik, hogy ezek a Debreceniek számára elsődleges fontosságú ügyek – szerintük – nem a ő illetékességükbe tartoznak. Legutóbb a buszpályaudvar tragikomikus állapotai kapcsán nyilatkozták azt a Városházáról, hogy
"A terület állami tulajdonban van, ezért a polgármesteri hivatal nem illetékes az ügyben.”
Zsugorodó önkormányzat
A szerencsétlenkedő önkormányzat pedig szép lassan elveszíti hatásköre még megmaradt darabjait is.
A legutóbbi közgyűlésen a város fejet hajtott a kormány döntése előtt, ami lényegében kicsavarta az önkormányzat kezéből az építési hatósági jogköröket. Innentől kezdve nem az önkormányzat, hanem a kormány irányítása alá tartozó megyei kormányhivatal dönthet a városban kiadott építési engedélyekről és a szabályozások betartatásáról. Remek.
Vagy ott van a színházak részben állami fenntartásba vétele is. Bár a részletekről még semmit sem tudni, az önkormányzatnak várhatóan semmi beleszólása nem lesz abba, hogy milyen feltételekkel helyezzék állami gyámság alá a Csokonait és a Vojtinát.
Számít bármit, hogy Debrecennek kormánypárti a városvezetése? Ugyan, dehogy. Ugyanúgy ráteszik a kezüket arra, ami megtetszik nekik, mint bárhol máshol az országban.
És mit csinál közben Papp László a város fejlesztése címén? Például átad egy 1(!) kilométeres, 2x1 sávos útszakaszt. Persze kétségtelenül hasznos összekötő útról van szó, de az, hogy az átadóra a polgármester, a helyi képviselő és a térség országgyűlési képviselője egyaránt kimennek a fotózkodás kedvéért, jól jelzi, hogy melyik ligában játszanak ők, és melyikben Palkovics és csapata.
Nagy a fontoskodás, mindenki itt van, aki (helyben) számít - de a döntéseket úgy tűnik, egyre kevésbé ők hozzák (forrás: dehir.hu)
A kulcsszó: BMW
Egyre inkább azt látjuk, hogy Debrecenben csak azok a nagyléptékű fejlesztések valósulhatnak meg, amire Palkovics rábólint. És mostanában úgy tűnik, ezek többsége a BMW épülő gyárához kapcsolódik. Nem csoda, hiszen a Brüsszellel folyamatos harcban álló kormányunk nagy kedvencei a német multik: támogatásuk minden helyi érdeknél fontosabb.
Összeszámolni is nehéz, hányszor hallottuk az utóbbi időben Debrecen vezetői részéről, hogy „majd a BMW-beruházással ez is megvalósul”.
Lassan már minden debreceni fejlesztés attól függ, hogy támogatja-e a BMW gyárát vagy sem.
Értjük mi, hogy az iparűzési adó egyszer még jól jön majd a városnak és így a lakóinak is, de az akkor sem normális városfejlesztési politika, hogy minden egyetlen német multicég igényei körül forogjon.
A valódi kulcsszó: Mészáros
Palkovicsék érkezésével azonban egy másik társaság is megjelent Debrecen határában, és elkezdte átvenni az irányítást a város beruházásai felett. Ez a kormányközeli oligarchák csapata, élén magával Mészáros Lőrinccel.
A BMW gyárának előkészítő földmunkáit a miniszterelnök másik jóbarátja, Garancsi István vezette Market Zrt. végezhette el 22 milliárd forintért. Mészárosék 54 milliárdból építenek a BMW-nek vasútvonalat (3,6 milliárd / km rekordáron).
Miközben a város mit csinál? Ingyen ad használatba 9000 m2 földterületet az ugyancsak Mészáros tulajdonában lévő tiszántúli Eonnak, hogy azon trafóállomást építhessen – a BMW kiszolgálására.
Az ember csak kapkodja a fejét, és azt kérdezi:
mi folyik itt Debrecenben?
Míg a mi szemünket kiszúrják óriáskerékkel, tűzijátékkal meg Mangalica Fesztivállal, addig a nagyfiúk lassan elfoglalják a várost.
