Terézváros lenyomta Debrecent – a különbség megdöbbentő

2020. április 19. - pusztafári

Egyre több debreceninek tűnik fel, hogy se a járványügyi védekezés, se a gazdasági válság enyhítése terén nem történnek érdemi intézkedések Debrecenben. A polgármester semmi lényegesről nem tájékoztatja a lakosságot, és sok ezer munka nélkül maradt ember figyeli a karanténban, ahogy apadnak a tartalékai. Bár a kialakult helyzet láthatóan már a kormánypárt szavazóiban is kezd bizonytalanságot kelteni, még mindig vannak, akik szerint Debrecenben minden rendben. Ők azt mondják, egy város nem tehet többet a válság kezeléséért, így a kormányra kell bízni a helyzet megoldását. Szerintünk ez nagyon nincs így. Ezért kerestünk egy ellenpéldát arra, hogy mit tesz egy jól vezetett önkormányzat a koronaválság közepén a lakosság tájékoztatásáért és támogatásáért.

onkentesek.jpg

Önkéntesek csomagolják a lakosságnak kiküldendő maszkokat Terézvárosban (fotó: Terézváros Facebook-oldala)

 

Terézváros: a Hősök terétől az Oktogonig

Budapest VI. kerületében, Terézvárosban valószínűleg mindenki megfordult, aki egyszer is járt már a fővárosban. A Hősök terétől az Erzsébet térig terjedő, az Andrássy úttal kettéválasztott kerületben közel 40.000-ren laknak.

Terézvárost tavaly október óta Soproni Tamás, az ellenzéki pártok közös polgármestere vezeti. Soproni az önkormányzati választásokon Budapesten is kiemelkedő mértékben, 15 százalékpontos különbséggel verte meg a korábbi fideszes polgármestert.

Már az országos médiában is többször szerepelt, mint Budapest egyik új, agilis és szociálisan érzékeny polgármestere. Azért hozzuk fel példának az általa vezetett kerületet, hogy rámutassunk:

kevesebb hatáskörrel és kevesebb pénzügyi eszközzel is sokkal eredményesebben lehet válság idején menedzselni egy várost, mint azt Papp László, Debrecen polgármestere teszi.

És ehhez egyáltalán nincs szükség a fideszesek által hangoztatott, a valóságban azonban egyre kevésbé létező "kormányzati hátszélre". Egy ellenzéki városvezetés is lehet sikeres, és egy kormánypárti önkormányzat is nyújthat kiábrándító teljesítményt.

 

Debrecen vs. Terézváros – eltérő adottságok Debrecen javára

Ha összehasonlítjuk a két várost, láthatjuk, hogy Debrecen vezetésének sokkal több lehetősége lenne a helyi szintű járványügyi és gazdasági intézkedésekre, mint Soproniéknak Budapesten.

Debrecen 200 ezres lakosságával ötször akkora, mint Terézváros, de idei költségvetése a terézvárosi közel tízszerese (161 milliárd vs. 17,5 milliárd).

Tehát fejenként közel kétszer annyi pénze van Debrecennek, mint Budapest VI. kerületének, amit a vírusvédelemre és a helyi gazdaságra költhet.

Az sem mindegy, hogy Papp László egy megyei jogú város vezetőjeként szélesebb körű jogokkal bír, mint a kerületi polgármester, Soproni Tamás, aki felett még ott van a főpolgármester szintje is.

Mind pénzben, mind hatáskörben tehát Papp László elvileg előnyben lenne Sopronival szemben, ha a városáért szeretne helyi szinten tenni.

soproni_tamas.jpg

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere (fotó: 24.hu)

 

Járványügyi tájékoztatás: Terézváros-Debrecen 1:0

A koronavírus-járvány kapcsán egy városvezető elsődleges feladata, hogy tisztában legyen azzal, mi történik a városában, és ezeket az információkat rendszeresen megossza a lakossággal, a sajtóval és a védekezésben érintett szervezetekkel.

Érdemes ránézni Soproni Tamás hivatalos Facebook-oldalára, hogy megértsük, mit jelent az, ha egy polgármester aktívan kommunikál a lakossággal.

Napi több bejegyzés fontos, járványügyi témákról, az önkormányzat intézkedéseiről, a betartandó szabályokról, és a legfrissebb tudnivalókról. Közvetlen, közérthető stílusban.

Papp László Facebook-oldalán útépítéstől húsvéti üdvözleten át Csokonai-szerenádig sok mindent találunk az elmúlt időszakban, de járványügyi tájékoztatásból fájóan kevés van.

De kiemelhetnénk az április 8-án tartott terézvárosi online fogadóórát is, melyen Soproni és alpolgármestere személyesen válaszoltak a lakosság által feltett kérdésekre. Ha belenéz az ember, kap egy kis képet arról, hogy mit jelent az, ha a hatalom nem kioktat, távolságot tart és tisztelet követel, hanem közvetlen, emberközeli és megközelíthető stílusban kommunikál a választóival.

Az sem mindegy, hogy míg Terézváros honlapjának címoldalán rögtön a friss hírek jönnek szembe velünk, addig Debrecen weboldalán keresgélni kell a várossal kapcsolatos híradásokat.

 

Demokratikus döntéshozatal: Terézváros-Debrecen 2:0

Már mi magunk is írtunk róla korábban (ekkor lettünk először figyelmesek Soproni ténykedésére), hogy mennyire másképpen áll hozzá a budapesti polgármester a debreceni Papp Lászlóhoz képest a hatalomhoz és a demokráciához.

Debrecenben utoljára február végén volt közgyűlés. Azóta a kormány rendelkezései értelmében Papp László egyszemélyben gyakorolja a hatalmat a városban. Ez a felhatalmazás azonban nem tiltaná meg neki, hogy rendszeresen konzultáljon a város választott képviselőivel, és bevonja őket a döntéshozatalba. Ehhez képest elég belenézni egyes aktívabb helyi ellenzéki képviselők Facebook-oldalába, hogy láthassuk: nemhogy a véleményüket nem kérik ki, de tájékoztatást sem kapnak a helyi intézkedésekről és a járvánnyal kapcsolatos tervekről.

Úgy tűnik, mintha Papp László az országos Fideszhez hasonlóan arra használná fel a veszélyhelyzetben kapott hatáskörét, hogy saját hatáskörben irányítson, és kizárja az ellenzéket az információáramlásból és a döntéshozatalból.

Lehet ezt másképp is? Igen, itt van például Soproni példája.

A terézvárosi polgármester napi szinten tájékoztatja a helyi képviselőket a városban zajló eseményekről és intézkedésekről.

Emellett minden tervezett intézkedés előtt kikéri a helyi pártok véleményét – beleértve a Fideszét is. Döntéselőkészítő Tanácsot hozott létre, melynek keretében online üléseket tartanak a polgármester és a pártok frakcióvezetői, ahol megvitatják a várost érintő döntéseket.

Vajon mi gátolja meg Papp Lászlót abban, hogy online üléseket tartson?

papp_laszlo_1.jpg

Papp László, Debrecen polgármestere (fotó: civishir.hu)

 

Járványügyi intézkedések: Terézváros-Debrecen 3:0

Papp László a járvány kezdete óta arra hivatkozik, hogy a vírus elleni védekezés a kormány feladata. Az önkormányzat dolga, hogy kövesse a kormány utasításait. Ennek szellemében rendkívül mérsékeltek azok a helyi intézkedések, amelyeket Debrecen a járvány elleni küzdelem jegyében megtesz.

Kétségtelen, hogy juttattak fertőtlenítőszert a közintézményeknek, és az is pozitív, hogy a DKV járatait is elég hamar elkezdték fertőtleníteni. Az országos védőeszköz-hiány mérséklésében azonban lényegében semmilyen szerepet nem vállalt fel a debreceni önkormányzat. Nemhogy a lakosság, de a háziorvosok, a rendelőintézetek és a gyógyszertárak sem jutottak hozzá megfelelő mennyiségben maszkokhoz és gumikesztyűkhöz.

Mit tett a védőeszköz-hiány az enyhítéséért a debreceni városvezetés? Úgy tűnik, semmit.

Legalábbis semmilyen hír nincs arról, hogy a város bárkinek bármilyen mennyiségben juttatott volna maszkot, kesztyűt vagy más védőeszközt Debrecenben. Sem intézményeknek, sem háziorvosoknak, sem a lakosságnak.

Ezzel szemben a lakosságarányosan feleakkora költségvetéssel gazdálkodó Terézváros első körben még márciusban nagy mennyiségben juttatott maszkokat saját rendelőintézeteinek és háziorvosainak.

Soproniék ezt követően pedig 22.000 maszk beszerzését indították el április elején – a lakosság számára. A cél az, hogy MINDEN háztartásba eljuttassanak egy mosható textilmaszkot.

Ez az anyagi segítségen túl nyilvánvalóan szemléletformáló hatású is: nemcsak felhívja a figyelmet a védekezés fontosságára, hanem eszközt is nyújt hozzá.

Papp László ehhez képest maszk helyett levelet küldött a 65 év felettieknek, rajta a saját fotójával, és biztató szavakkal. A címzettek egy mosható maszknak valószínűleg jobban örültek volna.

Hogyan lehetséges, hogy egy feleolyan tehetős város meg tudja oldani, hogy minden háztartásba maszkot juttasson, de az ország egyik leggazdagabbjának kikiáltott Debrecen nem képes erre?

A budapesti idősotthonokban történt fertőzések hatására aztán észbe kaphatott Papp László, mert a járvány alatt felmutatott első határozott intézkedéseként önkormányzati hatáskörben intézkedett a debreceni idősotthonok lakóinak teszteléséről, és a fertőzésvédelmi szabályozások szigorításáról.

Debrecen azonban nemcsak idősotthonokból áll: a város többi lakója is jogosult lenne az önkormányzat figyelmére és segítségére.

 

Gazdaságvédelmi intézkedések: Terézváros-Debrecen 4:0

A legelképesztőbb különbség a helyi lakosság gazdasági támogatása kapcsán mutatkozik meg a két város között.

A vállalkozások támogatásában nagyjából hasonló intézkedéseket vezetett be a két város. Bérletidíj-kedvezményt, illetve fizetési halasztást kapnak az önkormányzattól üzlethelyiségeket bérlő cégek. Bár a két város e területen adott kedvezményei nagyon hasonlóak egymáshoz, ne feledjük: Debrecen kétszer akkora egy főre jutó költségvetéssel ad ugyanannyi kedvezményt, mint Terézváros.

Ami viszont a lakosság támogatását illeti, Soproni Tamásék csomagja szégyenben hagyja a debreceni városvezetés kezdeményezését.

„TERÉZVÁROS MELLÉD ÁLL” – hirdeti a program neve, és valóban: a kormánnyal ellentétben ez a csomag valóban azoknak segít, akiknek igazán szüksége van rá.

Minden, március 11. után munkáját elvesztő terézvárosi három hónapig 100.000 Ft állásvesztési támogatásban részesül. Nincsenek egyéb feltételek, kikötések, előírások: ha megszűnt a munkád, segítenek.

Azoknak pedig, akik már kapnak az államtól valamekkora álláskeresési támogatást, ezt az önkormányzat ugyancsak 100.000 Ft-ra egészíti ki.

Mindezeken túl a bajba jutott, alacsony jövedelmű családok és magánszemélyek „krízistámogatást” vehetnek igénybe, legfeljebb háromszor, maximum 120.000 Ft értékben.

ferihegy.jpg

A Budapesti Liszt Ferenc Repülőtér kihalt utasvárója - a gazdaság leállása egyre több embert és iparágat fog közvetlenül érinteni (fotó: index.hu)

 

Mit ad ehhez képest Debrecen városa?

Papp Lászlóék márciusban nevetséges összeget, 20 millió forintot helyeztek el a „Debreceni Segélyalapba”. Azt mondták, várják a helyi lakosok és cégek felajánlásait az alap bővítésére.

Nemrég megtudhattuk: az alapba egy hónap alatt mindössze további 20 millió forint gyűlt össze. 

Az is úgy, hogy abba belefizettek a város önkormányzati képviselői és pártjai is. Többek között maga a polgármester, aki egyhavi fizetését ajánlotta fel erre a célra.

Mennyit tettek akkor bele Debrecen vállalkozásai? Néhány millió forintot, ami egy 200 ezres, iparára és gazdaságára büszke városnál nemhogy nevetséges, hanem egyenesen felháborítóan kevés. Nemcsak a helyi nagyvállalatoknak lett volna kötelessége nagyobb összegekkel támogatni egy ilyen alapot, de mindazon, városhoz közeli cégeknek is, akik az elmúlt két évtizedben milliárdos nagyságrendben nyertek közbeszerzéseket a fideszes vezetésű városban.

Mire elég az összegyűlt 40 millió Ft egy 200 ezres nagyvárosban? Sajnos szinte semmire.

Bár hivatalos tájékoztatás még nem jött róla, Mándi László ellenzéki képviselő oldalán megjelentek részletek a Segélyalap pályázati feltételeiről. Míg Soproni Tamásék Terézvárosban havi 100.000 Ft-ot adnak három hónapon keresztül minden munka nélkül maradt embernek, addig Papp Lászlóék ennek töredékét biztosítják a rászorulók egy kicsiny szeletének.

Havi 30 ezer forint lakhatási támogatást, VAGY 20 ezer forint rezsitámogatást, VAGY 13 ezer forintnyi élelmiszercsomagot. Esetleg egy összegben 25 ezer forintot - laptopra. Lehet választani.

Az értelmezhetetlenül kicsi, 40 milliós keretből még ezeket a minimális összegeket is csak alig pár száz debreceninek fogják tudni odaadni.

Hogyan lehetséges, hogy míg a fele akkora összegből gazdálkodó Terézváros polgármestere minden bajba jutott polgárnak valós segítséget tud nyújtani, addig a Debrecent „másik fővárosnak” nevező Papp László alig néhány száz debreceninek juttat némi alamizsnát?

 

Nem értjük, és debreceniként nem is ezt érdemeljük. Sajnos nincs kimutatás (miért is lenne?) arról, hogy a válság kezdete óta hányan veszítették már el munkájukat Debrecenben. De abban biztosak lehetünk, hogy ez a szám csak nőni fog az elkövetkező hetekben-hónapokban.

És egyelőre nem úgy tűnik, hogy a város gondoskodni szándékozik korábban tisztességgel dolgozó pincéreiről, szakácsairól, fodrászairól, szállodai alkalmazottairól, ingatlanközvetítőiről, ruhabolti eladóiról, gyári munkásairól, és a hozzájuk sajnos hamarosan csatlakozó számtalan más munkakörben dolgozó lakójáról.

 

Az összehasonlítás kapcsán fontos elmondanunk, hogy biztosan nem minden ellenzéki vezetésű városban működik ilyen magas színvonalon a járványügyi védekezés, mint a Soproni Tamás vezette Terézvárosban. És ugyanígy, valószínűleg nem minden fideszes vezetésű város végzi ennyire gyengén a munkáját járvány idején, mint Papp Lászlóék.

De mi Debrecenben élünk, és érthető módon a legjobbat akarjuk saját magunknak. Ezért kívánjuk, hogy a városvezetés kezdje el alkalmazni az országos jó példákat, és legalább próbálja meg úgy vezetni ezt a várost, ahogy azt az ország második legnagyobb települése megérdemelné.

Ha még nem tette meg, kövessen minket a Facebookon! >>>

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://civiscity.blog.hu/api/trackback/id/tr4915624324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2020.04.19. 17:53:49

A debreceni vezetés mindent egy lapra tett fel: bmw (és az oda majd beszállítók). Nem viccelek, mindent!

Már látszik az alagút vége. Mindjárt megérkeztek. Türelem.
süti beállítások módosítása