Debrecen az ország második legnépesebb városa, de ha egy debreceni kirándulni szeretne a környéken, akkor elkeserítően kevés lehetőséget talál erre. Családok tízezreiről beszélünk, akik hétvégente, nyáron vagy egy-egy munkaszüneti nap alkalmából szánalmasan szegényes lehetőségek közül kell, hogy válasszanak, ha a természetbe szeretnének kimozdulni. Korábban se volt sok kirándulási célpont a Debrecen környékén, de az elmúlt évtizedben a maradék is pusztulásnak indult. Miközben fejlődésnek nyoma sincs. Pedig nem arról van szó, hogy Debrecen természeti környezete ne adna lehetőséget normális kirándulóhelyek kialakítására. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy az akarat és a képesség hiányzik ehhez a döntéshozóktól.

A Zeleméri templomrom - kiváló adottságok, teljes kihasználatlanság (fotó: Wikipédia)

Debrecen következő 10 éves fejlesztési tervéről tartott sajtótájékoztatót Papp László polgármester a Kölcsey Központban. A hangzatos ígéretek mögé nézve azonban a valóság kiábrándító. Az elmúlt 20 év meg nem valósult terveinek újracsomagolása, ismételt megígérgetése és nagy szavak: főként ezekből áll a nagy csinnadrattával beharangozott program. Egyelőre kevés részletet ismertettek, de a lényeg ezekből is látszik.

Papp László a sajtótájékoztatón (fotó: civishir.hu)

Idén lényegében havonta drágult legalább 100 millió forintos nagyságrenddel a debreceni BMW-gyár építésének előkészítése. A német multicég számára a terület és környékének rendezését részben a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzuk, de hogy maga a gyár mikor kezdi meg működését, azt valójában még senki nem tudja. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány és a város semmilyen pénzt nem sajnál a projektre költeni. Ennek nyilván örülnek a Fidesz kedvenc oligarchái, de kevésbé lesznek boldogok mindazok, akiknek a kormány idén azt fogja mondani: „gazdasági visszaesés van, erre sajnos nem jut most pénz”. Mert a ki tudja, mikor nyitó BMW építésére és Mészárosék hizlalására úgy tűnik, mindig van pénz. Nézzük a részleteket.

Szíjjártó Péter a kormány nevében annyira igyekezett bizonygatni, hogy a BMW márpedig megépül, hogy a május 15-i sajtótájékoztató országos tudósításai az ugyancsak felszólaló Papp László polgármestert már meg sem említették (fotó: hipa.hu)

Ha valaki korlátlan felhatalmazást szavaz meg magának korlátlan időre, akkor korlátlan felelősséget is kell vállalnia a döntéseiért. A kormány így járt a járvánnyal kapcsolatban, ezért most megnézzük, hogy felelőssége teljes tudatában vajon milyen munkát végzett. Tényleg kiemelkedően eredményes volt a vírus elleni védekezés? Tényleg „Európában egyedülálló” teljesítmény nyújtott a kormány? Utánajártunk.

Figyelem: nagyon súlyos téma következik, de szólunk: minden, amit leírunk, tényeken alapszik. Az antsz.hu honlapon május 6-án és 7-én utólag módosították az eredetileg március 11. és 26. között feltöltött heti járványügyi jelentéseket az influenzaszerű megbetegedésekkel kapcsolatban. Ugyanekkor - ugyancsak utólag - feltöltöttek hat új heti jelentést a március vége óta eltelt időszakról, melyek ezidáig hiányoztak a honlapról. A módosított dokumentumokból az eredetiekben rögzített influenzagyanús minták 90%-a eltűnt. Az új jelentések már csak tizedannyi gyanús mintáról szólnak, mint az eredetiek. Mik ezek a minták, mi történhetett és mi lehet a magyarázat? Röviden elmondjuk.

Az antsz.hu-n fent lévő jelentéseket május 6-án egyértelműen utólag módosították

Nem lehet könnyű most az ellenzék dolga Debrecenben (sem). A kormány korlátlan felhatalmazást adott magának, és a polgármesterek is lényegében teljhatalommal bírnak a rendkívüli jogrend alapján. Egy válság kezelése határozott kormányzati intézkedéseket kíván, és a vészhelyzeti korlátozások miatt minimális tere marad egy ellenzéki politikusnak vagy pártnak arra, hogy valami hasznosat csináljon. Ha pedig arról beszél, mit csinál rosszul a kormány és a polgármester, vagy mit kellene ehelyett tennie, a propagandamédia könnyen rásüti, hogy nemzetellenes rémhírterjesztő. Átnéztük a Debrecenben jelen lévő ellenzéki pártok Facebook-oldalukon nyomon követhető aktivitását a járvány kezdete óta. Lássuk, hogyan oldották meg eddig ezt a furfangos csapdahelyzetet a debreceni ellenzék szereplői!

Egyre több debreceninek tűnik fel, hogy se a járványügyi védekezés, se a gazdasági válság enyhítése terén nem történnek érdemi intézkedések Debrecenben. A polgármester semmi lényegesről nem tájékoztatja a lakosságot, és sok ezer munka nélkül maradt ember figyeli a karanténban, ahogy apadnak a tartalékai. Bár a kialakult helyzet láthatóan már a kormánypárt szavazóiban is kezd bizonytalanságot kelteni, még mindig vannak, akik szerint Debrecenben minden rendben. Ők azt mondják, egy város nem tehet többet a válság kezeléséért, így a kormányra kell bízni a helyzet megoldását. Szerintünk ez nagyon nincs így. Ezért kerestünk egy ellenpéldát arra, hogy mit tesz egy jól vezetett önkormányzat a koronaválság közepén a lakosság tájékoztatásáért és támogatásáért.

Önkéntesek csomagolják a lakosságnak kiküldendő maszkokat Terézvárosban (fotó: Terézváros Facebook-oldala)

A koronavírus-járvány kezelésére a világ országai és tudományos szakemberei eddig háromféle stratégiával álltak elő. Ezek közül az egyik már megdőlt, a másik pedig mellékhatásai miatt kivitelezhetetlennek látszik, és lassan egyértelműen meghaladottá válik. A harmadik stratégia összetett, kivitelezése nagyfokú szervezettséget és társadalmi együttműködést kíván, de jelenleg egyértelműen ez tűnik a legsikeresebb megoldásnak. A kormány azonban egyrészt semmit sem közöl az általa követett stratégia részleteiről, másrészt a közvetett utalásai alapján mintha még mindig az elavult második stratégiát követné.

Sokan sokfélét írtak és mondtak már a kormány eddigi tevékenységéről a koronaválsággal kapcsolatban. Ideje összeszedni a meghozott intézkedéseket, és mérlegre tenni a döntéshozók eddigi teljesítményét. Szerintünk szabad kritizálni a kormányt koronaválság idején, de ugyanúgy fontos, hogy a pozitív és hasznos döntésekről is beszámoljunk. Ezért igyekeztünk időrendi sorrendbe tenni az intézkedéseket, és mindenütt jelezni, hogy az elérhető szakértői vélemények alapján azok mennyire voltak megfelelők.

Az intézkedéseket a következő kategóriákkal fogjuk értékelni:

POZITÍV, egyértelműen időben meghozott, jó intézkedés	KÖZEPES, vegyes megítélésű vagy időzítésű intézkedés	NEGATÍV, egyértelműen elkésett, nem elégséges vagy rossz intézkedés

Aki rendszeresen olvas minket, az tudja: kritikusak vagyunk a jelenlegi kormánnyal szemben. Nem azért vagyunk kritikusak, mert ez a hobbink, hanem azért, mert nem értünk egyet a hatalom gyakorlásának módjával, irányával, és számos konkrét intézkedéssel. Kritikánkat mindig valós tényekkel alátámasztva tettük meg eddig is, és fogjuk ezután is. A koronaválság idején azonban felmerül a kérdés: lehetünk-e, mi, újságírók, lehetnek-e Önök, olvasók, állampolgárok, illetve az ellenzék szereplői kritikusak a kormány intézkedéseivel szemben? Ezt a kérdést járjuk most körbe röviden.

Az Operatív Törzs sajtótájékoztatója - Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kritikusok, mint az ellenzék, "a vírusnak drukkolnak" (fotó: index.hu)