Sokan sokfélét írtak és mondtak már a kormány eddigi tevékenységéről a koronaválsággal kapcsolatban. Ideje összeszedni a meghozott intézkedéseket, és mérlegre tenni a döntéshozók eddigi teljesítményét. Szerintünk szabad kritizálni a kormányt koronaválság idején, de ugyanúgy fontos, hogy a pozitív és hasznos döntésekről is beszámoljunk. Ezért igyekeztünk időrendi sorrendbe tenni az intézkedéseket, és mindenütt jelezni, hogy az elérhető szakértői vélemények alapján azok mennyire voltak megfelelők.

Az intézkedéseket a következő kategóriákkal fogjuk értékelni:

POZITÍV, egyértelműen időben meghozott, jó intézkedés	KÖZEPES, vegyes megítélésű vagy időzítésű intézkedés	NEGATÍV, egyértelműen elkésett, nem elégséges vagy rossz intézkedés

1

Január 31-én, a járvány európai megjelenésével egyidőben megalakult a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs

A kormány viszonylag hamar felismerte a járvány veszélyét, és már január utolsó napján országos szintű irányítószervet hozott létre a védekezés koordinálására. A gyors reakció mindenképpen dicséretes.

2

10 évig lélegeztetőgépen hagyták az egészségügyet

Bár nem közvetlenül járványügyi intézkedés, de sajnos közvetlenül fog hozzájárulni a vírus elleni küzdelem sikeréhez az egészségügy jelenlegi állapota. A folyamatos és nyilvánvaló forráshiány, az alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülést kapó orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlása, pályaelhagyása, a hiányos felszereltség és az elmaradt fejlesztések békeidőben is alacsony színvonalú betegellátást tettek lehetővé. Ehhez a társadalom egy része sajnos hozzászokott.

Ahhoz viszont nem lehet hozzászokni, ami ezután következik: a vírus tetőzésekor az egészségügyi rendszerünk kivéreztetett állapotban fog várni egy évtizedek óta nem látott támadást. Amiben bízhatunk, az a kórházakban dolgozó egyéni hősök kitartása, az orvosok, nővérek, ápolók összefogása. Miközben a kormány lényegében ellenséges viszonyt alakított ki az orvosokat legitim módon képviselő Magyar Orvosi Kamarával, illetve teljesen elveszítette az egészségügyben dolgozók bizalmát az elmúlt években.

3

Nem szereztek be időben védőfelszerelést az egészségügynek

Hiába alakult meg január végén az Operatív Törzs, vagy a szükséges pénz, vagy a gyors döntések hiányoztak ahhoz, hogy a megnyert időt valódi előnnyé alakítsák. Februárban, de még március elején is folyamatosan azt hangoztatták a sajtótájékoztatókon, hogy a háziorvosoknak és a kórházaknak rendelkezésre állnak a megfelelő védőfelszerelések.

Pontos számokat azonban sosem mondtak, ahogy arról sem lehetett tudni, hogy mikor és hogyan lehet hozzájutnia az érintetteknek a folyamatosan fogyó felszerelések utánpótlásához. Csak a háziorvosok és a kórházak egyre szaporodó bátor felszólalásait hallhattuk, akik rendszeresen jelezték: nem elegendőek a védőeszköz-készletek a közeledő járványhoz.

Összehasonlításképpen: a magyar lakosság már január végén elkezdte felvásárolni a patikák maszkkészletét, így február végére már mindenhol hiánycikk lett a maszkokból. A kormány viszont csak március végén kapott észbe. Még egy fontos összevetés: a cseh és a szlovák kormányok hazájukban hírhedten későn reagáltak a védőfelszerelések hiányára.

A cseh miniszterelnök elnézést kért a csehektől a hiány és a késlekedés miatt.

Ehhez képest mindkét ország már március közepén tízmilliós nagyságrendben rendelt be szájmaszkokat Kínából.

Magyarországra az első komolyabbnak mondható, 3 milliós tétel csak március 24-én érkezett meg, majdnem két hónappal az Operatív Törzs megalakulása után. Miközben a sajtótájékoztatókon még márciusban is végig azt hallgathattuk, hogy van elég maszk. Valószínűleg a science-fiction kategóriába tartozna, ha idehaza a miniszterelnök olyat mondana: „Elnézést, hogy késlekedtünk a védőeszközök beszerzésével.”

4

Hamar bezárták az egyetemeket és korlátozták a rendezvényeket

Alacsony esetszámnál, mindössze 13 azonosított betegnél elrendelték az első korlátozásokat, melyek csökkentették az emberek egymás közti érintkezését és a vírus terjedését. Az egyetemek bezárása, a rendezvények korlátozása, illetve később teljes betiltása, a mozik, színházak szüneteltetése gyors és jó első lépések voltak a járvány megfékezésére.

5

Hatósági házi karanténba küldték a lehetséges fertőzötteket

Ez egy mindenképpen hasznos intézkedés, amit azonban kissé késve rendeltek el, és felemás eredményekkel tartattak be eddig. A hatósági házi karantén előírására már jóval a többi korlátozások előtt sor kerülhetett volna, hiszen a gazdaságot nem érinti jelentősen, viszont alacsony esetszámnál akár a teljes járvány megelőzése is megoldható lett volna általa (intenzív teszteléssel kombinálva). Emellett sajnos napvilágra kerültek olyan esetek, amikor elmaradt a szükséges karantén, vagy azt nem tartották be megfelelően.

6

Későn hoztak döntést az iskolák bezárásáról, amit azonban túl gyorsan hajttattak végre

Ez a kormány eddigi egyik legtöbbet kritizált intézkedése. Túl sokáig hezitáltak az iskolák bezárásán, azzal a képtelen indokkal, hogy „a gyermekekre nem veszélyes a vírus”. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyermekek ugyanúgy elkapják és hazahordják a vírust, csak náluk jellemzően (de nem mindig) tünetmentes a betegség lefolyása. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az iskolák a gyermekes szülők rendszeres reggeli és délutáni „találkozóhelyei”.

A kormány álláspontja és indoklása teljesen szakmaiatlan volt a kérdésben.

Még a bejelentés napjának reggelén is azt nyilatkozta Orbán Viktor, hogy szó sem lehet róla, hogy bezárják az iskolákat. Aztán estére meghátrált a társadalom, a szakemberek és az ellenzéki pártok nyomására, és elrendelte a „digitális oktatásra való áttérést”.

Mert természetesen Orbán Viktortól soha, semmilyen körülmények között nem hallottuk és nem fogjuk hallani azt, hogy „Elnézést, tévedtünk.” Pontosabban: „tévedtem”, hiszen tudjuk, hogy a kormány fontosabb döntéseit lényegében egyszemélyben hozza.

A „digitális oktatás” azonnali bevezetése pedig a teljes pedagógustársadalom arcul köpése volt. Hiszen 10 éve folyamatosan építették le az iskolák önállóságát, irtották a tanárok kreativitását, és tiltották a helyi, egyéni, testre szabott megoldásokat. A végletekig központosított magyar oktatási rendszer azonban a hangzatos szólamokkal ellentétben semmilyen szinten nem volt felkészülve a digitális átállásra.

Miért volt képes elindulni mégis nyikorogva, döcögve, nehézkesen a rendszer március 16-tól? Természetesen a pedagógusok kreativitásának, egyéni ötleteinek és iskolai szintű helyi összefogásának eredményeképpen. Mindannak köszönhetően, amit 10 éve próbáltak tűzzel-vassal kiirtani a rendszerből...

7

Március 16-án lezárták a határokat a személyforgalom elől

Az intézkedés jó, de vegyes a megítélése annak, hogy ez elkésve történt-e vagy megfelelő időben. A hatósági karanténhoz hasonlóan problémás az, hogy a határok lezárása előtt az átutazók akkor is terjeszthették az akkor már világjárvánnyá szélesedett vírust, ha nem közvetlenül fertőzött területekről érkeztek. Nem beszélve az Olaszországból Magyarországon keresztül hazaáramló román vendégmunkásokról…

8

Korlátozták a nem létfontosságú boltok, illetve a vendéglátóhelyek nyitva tartási idejét

Egy újabb változó megítélésű intézkedés. A korlátozások mindenképpen szükségesek, viszont többen felvetették, hogy a boltok nyitva tartásának szűkítése (15:00 óráig) csak sűríteni fogja a vásárlókat, nem pedig csökkenteni a számukat. Ugyanakkor a korlátozások lépésről-lépésre történő bevezetése láthatóan tudatos stratégiája a kormánynak, hogy hozzászokassa az embereket a jelenlegi állapotokhoz. Emellett a korlátozott nyitva tartásra a nagyobb bolthálózatok egyre-másra reagálnak önkéntes bezárásokkal, ami a rendelet egyik pozitív mellékhatása. Ezért összességében mi inkább a pozitív oldalát emelnénk ki ezeknek az intézkedéseknek.

9

Sokat késlekedtek a kijárási tilalom bevezetésével

Ezért is rengeteg kritika érte jogosan a kormányt. Túlságosan sokat lavírozik politikai okokból, hogy ne hozzon meg szerinte népszerűtlen intézkedéseket. Pedig egy alkalmas és erős vezető képes olyan döntésekre is, amelyek rövidtávon nem népszerűek a lakosság körében, de szükségesek a válság leküzdéséhez. Ilyen a kijárási tilalom is, amire már 1-2 hete szükség lett volna.

Sok ember ugyanis egyszerűen nem vette komolyan a „Maradj otthon!” felhívást. A jó idő beköszöntével megteltek a parkok, közterek, sőt, a plázák, bevásárlóközpontok is. Bár csökkent a tömeg a szokásoshoz képest, még így is nagyban hozzájárulhatott a járvány gyorsulásához.

A március 28-tól életbe lépő kijárási korlátozás szükséges, de jócskán elkésett lépés volt a kormány részéről. Ennek a késlekedésnek a valós következményeivel csak a következő hetekben szembesülhetünk majd.

10

Nem tesztelnek eleget

Sokáig ismételgette a kormány, hogy a teszteléseket a WHO protokolljának megfelelően végzi el. Ezért hetekig csak a tünetekkel rendelkező ÉS közvetlenül a betegség gócpontjaiból visszatért embereket és környezetüket tesztelte. Pedig már régóta tudjuk, hogy a betegség sokaknál tünetmentes, ráadásul több napos a lappangási ideje, tehát a fertőzött helyekről érkező, de tüneteket nem mutató utazókat mind tesztelni kellett volna.

Ugyanígy lehetett sejteni, hogy a vírus láthatatlanul is terjed tünetmentes közvetítőkön keresztül, így a koronavírus-gyanús tünetekkel rendelkező, de közvetlenül külföldről hazatérőkkel nem érintkezett betegeken is mind automatikusan el kellett volna már az elejétől fogva végezni a teszteket.

Magyarország sereghajtó az elvégzett tesztek számában.

A mai napig mindössze kb. 12.000 vizsgálat történt, miközben Németországban ez a szám már 500 ezer (!) körül jár.

A különbség NEGYVENSZERES (!) Pedig Németországban nem 40-szer, csak kb. 8-szor annyian laknak, mint Magyarországon... A németek már a járvány korai szakaszában is a legkisebb gyanú esetén teszteltek, és a gyanús eseteket is azonnal karanténba zárták a teszteredmények megérkezéséig.

Magyarországon ehhez képest számtalan beszámolót hallottunk március folyamán, amiből kiderült: sokáig azokat is hazaküldték, akiknél egyértelmű gyanúja volt a betegségnek, de valamiért (talán a kevés teszt, talán a fejetlenség miatt) nem tartották indokoltnak a tesztelésüket.

A WHO ajánlásai egyébként egyértelműen a lehető legintenzívebb tesztelést, a fertőzöttek kapcsolatainak gyors felkutatását, és az azonnali elkülönítést javasolják.

11

Nem átlátható a kommunikáció és rendkívül alacsony a bizalom

Az egyik legnagyobb hiba a kormány válságkezelése kapcsán ismét az elmúlt 10 év politizálására vezethető vissza. Az ország felének-kétharmadának (a nem Fidesz-szavazóknak) lényegében nulla a bizalma a kormány intézkedéseivel szemben. Innen indultunk a járvány kezdetén, és ezt a bizalmatlanságot a kormány kommunikációja nemhogy enyhítette volna, de még rá is erősített.

A lakosságot és a sajtót nem kezelik felnőttként. Alig osztanak meg konkrét tényeket a válságkezelés aktuális helyzetével kapcsolatban. Hetekbe telt, mire az olyan mondatoktól, hogy „Minden szükséges védőeszköz rendelkezésre áll.” eljutottunk oda, hogy legalább nagyságrendi mennyiségeket említettek. Ezekből az is tudható lett, hogy a korábbi „minden rendben” típusú állítások legalábbis csúsztatások voltak.

A tényadatok elhallgatásához tartozik az is, hogy

Európában egyedüliként Magyarországon nem osztanak meg még területi adatokat sem (nemhogy település-szintűeket) arról, hogy a megbetegedések hol milyen mértékben jelentek meg az országban.

Hetek óta semmit sem tudunk a kormány védekezési céljairól, és hogy a tudományos életben jelen lévő modellek és stratégiák közül melyiket kívánja követni. Inkább drasztikus lépésekkel elnyomná a vírust, és felkészülne egy következő hullámra, vagy a lassított fertőzéssel kialakuló „nyájimmunitásban” hisz? Semmilyen efféle nyilatkozat nem hangzott el sem az Operatív Törzs szakemberei, sem a kormány képviselői szájából. Napról napra tájékoztatnak az aktuális döntésekről, de jövőképet nem adnak, így sem a lakosság, sem a vállalkozások nem tudnak tervezni.

Pedig muszáj, hogy legyenek a háttérben modellszámítások, mert ha nincsenek, az még nagyobb baj. Ezekről azonban semmit nem osztanak meg, így csak kapkodjuk a fejünket, amikor hol májusi, hol újabban júliusi tetőzésről beszélnek. Sem az nem világos, hogy ez miféle számítások alapján jött ki, sem az, hogy pl. mit értenek pontosan „tetőzés” alatt.

Az átláthatóságot növelné az is, ha megneveznék a kormányt háttérből segítő szakértőket: a virológusokat, a járványügyi szakembereket, a matematikusokat, akiknek a szava alapján az egész ország életét gyökeresen felforgató és hosszú távon befolyásoló döntéseiket meghozzák.

Kik ezek az emberek? Mennyire bízhatunk a szakértelmükben? Mire alapozzuk ezt a bizalmat?

A kormány lényegében semmilyen hosszú távú és igazán fontos kérdésbe nem vonja be a lakosságot, a sajtót és az ellenzéki pártokat. Helyette kapunk a megszokott módon arrogáns, kioktató stílusú kormányszóvivőket Gulyás Gergely és Kovács Zoltán formájában. És hiába szimpatikus Müller Cecília vagy Lakatos Tibor nyugodt és szakmai hangvételű tájékoztatója, tőlük sem kapunk sosem válaszokat a valóban fontos vagy kényes kérdésekre.

Sajnos ott tartunk, hogy a közvéleményben egyre többen kérdőjelezik meg a kormány által közölt alapvető adatokat is, például a regisztrált fertőzöttek számának valódiságát.

Ez a kormánykommunikáció teljes bizalmatlanságot eredményez, miközben sötétben tart egy egész országot a döntések hátterét és célját illetően. Ez amellett, hogy morálisan megkérdőjelezhető, jelentősen meg fogja nehezíteni a járvány súlyosabb szakaszaiban a meghozott intézkedések fegyelmezett betartását.

12

Politikai játszmákat játszanak a válság közepén

Nem véletlen, hogy a kormány minden lényeges információt visszatart. Egyértelmű ugyanis, hogy évtizedes logikája szerint MINDEN helyzetet politikai játszmaként kezel. Ezt a válságot is arra használja, hogy szavazói szemében lejárassa az ellenzéket. SEMMILYEN gesztust nem gyakorol, hogy meghallgassa vagy beépítse az ellenzék javaslatait (miközben mind az iskolabezárások, mind a kijárási korlátozás kapcsán végül megvalósította azokat).

Együttműködés felajánlása helyett arról beszélnek, hogy „az ellenzék nélkül is megoldják a válságot”. Ami rendkívül szűklátókörű és arrogáns hozzáállás, tekintve, hogy az ország 1/3-a szavazott rájuk, nekik pedig 3/3 viselkedését kellene jelentősen befolyásolniuk a következő hetekben.

A felhatalmazási törvény („diktátortörvény”) kapcsán művelt kormányzati hozzáállás a politikai játszmák mintapéldája. Belecsalták az ellenzéket egy olyan szavazásba, amelyben bármit tesz, a kormány politikai céljait szolgálja.

Kompromisszumot nem voltak hajlandók kötni („Nekünk 90 nap teljhatalom nem elég!”), a cél kizárólag az volt, hogy a végén elmondhassák: az ellenzék a koronavírus-védekezés ellen szavazott.

Természetesen nem ez történt, de a Fidesz szavazóihoz úgyis az általuk bemutatott sztori fog eljutni.

A válságkezelés politikai játszmává silányítása hatalmas bűn, hiszen olyan idők jönnek, melyekben minden eddiginél nagyobb szükség lenne az együttműködésre és az egymás iránti szolidaritásra. Ha egy párt 10 éve folyamatosan hatalmon van, és a veszélyhelyzetben lényegében teljhatalommal bír, akkor szinte kizárólagos felelősség terheli az országban kialakult közhangulattal, állampolgári aktivitással és együttműködési-készséggel kapcsolatban.

13

Egyelőre rendkívül gyengék a meghozott gazdaságvédelmi intézkedések

A kormány eddigi gazdaságvédelmi lépéseivel külön cikkben kívánunk foglalkozni. Itt röviden annyit mondanánk el, hogy az eddig meghozott lépésekkel kapcsolatban lényegében minden hazai szakembernek az a véleménye: kevesek és nem a lényegre fókuszálnak.

Zsiday Viktor szerint „pár tízmilliárdos reszelgetés folyik”, pedig átfogó, a gazdaság minden ágazatát érintő, nagyságrendekkel nagyobb csomagra lenne szükség. Pénteken 100 (!) neves magyar közgazdász írt alá közös nyilatkozatot, melyben kérik a kormányt, hogy az eddigieknél jóval komolyabb intézkedésekkel segítse az embereket és a vállalkozásokat.

Miközben az EU-tagállamok által eddig bejelentett mentőcsomagok az adott országok éves GDP-jének 1-7%-át teszik ki, addig az eddigi magyar intézkedések összege a hazai GDP-nek még a fél százalékát sem éri el.

Érthetetlen a Fidesz tétlensége, miközben hétről hétre egyre nehezebb helyzetbe kerül a magyar gazdaság. Azonnali és jelentős állami pénzekre lenne szükség, hogy a gazdaság szereplői áthidalják a járványügyi intézkedések miatt kiesett kereslet és lelassult kínálat okozta sokkot. Minden elvesztegetett nap és hét százmilliárdokban mérhető károkat fog okozni a magyar gazdaságnak az év során.

Siker vagy kudarc: a kormány eddigi válságkezelésének értékelése

Összegezve: a 13 pontból 8-ban kapott NEGATÍV, 3-ban POZITÍV, és 2-ben KÖZEPES értékelést a kormány válságkezelésben mutatott eddigi teljesítménye. Erre az új Nemzeti Alaptanterv irányelvei is nehezen adnának görbülő jegyet...

Pedig a neheze még csak most jön. 

Bízzunk benne, hogy tanáraink kreativitásának és lelkiismeretességének mintájára az egészségügy dolgozói is kitartanak, és erős csapatmunkával hősiesen helyt állnak majd a hamarosan minket is elérő járványcunamiban. Egyben biztosak lehetünk: nem kormányunk elmúlt 10 éves és elmúlt 2 hónapos tevékenységének köszönhetően, hanem annak dacára történik majd mindez.

 Ne várjon tovább, kövesse a Cíviscity-t a Facebookon! >>>