Pár nap alatt a debreceni Facebook-csoportokból az országos médiáig jutott el a híre, hogy eltűntek a Fancsikai-tavak. Nem összementek, nem alacsony a vízállásuk, hanem egész egyszerűen: eltűntek. Debreceniek tízezreinek kiránduló- és horgászhelyei lettek semmivé.
Halak tízezrei pusztultak el a tóval együtt (forrás: erdospusztaihorg.wordpress.com)
Minden debreceni tó kipusztul
A történet persze már nem új, és a debreceniek többsége az utóbbi években lassan hozzászokott az erdőspusztai tavak elkerülhetetlennek mondott sorsához. Ugyanez történt a Vekerivel, és a Fancsika I. és II. is kiszáradt már több alkalommal az elmúlt években. A kiapadt tavakban természetesen kihalt az élővilág is, elpusztultak a halak, a kétéltűek, és az egykor ott élő vízimadarak nagy része is elköltözött a halott, száraz tómeder környékéről.
Pedig lenne megoldás
Az erdőspusztai tavakat még a 70-es években hozták létre, hogy a debrecenieknek legyenek minőségi, természetközeli kirándulóhelyeik. Ha már hegye és folyója nincs, legalább tavai legyenek ennek a 200 ezer embernek.
Hamar kiderült azonban, hogy az nem túl jó ötlet, ha a tavak vízutánpótlását az esőre bízzuk. A kezdettől fogva ingadozó vízszint miatt kidolgoztak egy tervet Debrecen és környéke vízutánpótlásának megoldására. A terv lényege nagyon egyszerű: a Keleti-főcsatornán keresztül a Tiszából vezetnének Debrecenbe vizet, ezzel töltenék fel a tavakat és a Nagyerdő vízkészleteit.
Mit gondolnak, mikor írták le ennek a tervnek az első változatát? 2006-ban? 1996-ban? 1986-ban? 1976-ban?
Senki nem csinál semmit
Akik az utolsó évszámra tippeltek, nyertek egy virtuális “Tőzsgyökeres Debreceni” jelvényt. Vagy azért, mert tájékozottak, vagy azért, mert jól ismerik, milyen gyorsan történnek errefelé az igazán fontos dolgok.
Igen, jól olvasták: 1976-ban dolgozták ki a CIVAQUA néven futó programot, ami - egészen hihetetlen - az elmúlt lassan 44 év alatt nem valósult meg.
Mit nem valósult meg? Egyetlen kapavágás nem történt az ügyben! Rendeztek sok konferenciát, kidolgoztak számolatlan tervet, hatástanulmányt, előkészítő dokumentációt és egyéb hangzatos szöveget, csak épp érdemi munkát nem végzett senki.
“Arra törekszünk, hogy részben megvalósítsuk”
A felelősök pontosan ugyanazt csinálják, mint minden fontos ügyben az elmúlt évtizedekben Debrecenben. Azt hajtogatják, hogy most már tényleg csinálni fognak valamit. Aztán megint nem tesznek semmit. Pont, mint a Latinovits-színház ügyében, pont, mint az Intermodális központ ügyében, és a listát még hosszan sorolhatnánk.
Mennyibe kerülne a program megvalósítása? 2010-ben a TIVIZIG 15 milliárd forintra becsülte a csatornák és a víztározók kialakításának költségeit. Magyarországon vagyunk, annak is a legfideszesebb szegletében, ahol a korrupció olyan természetes része a mindennapoknak, mint a közlekedési dugó vagy a rántott hús, ezért nehéz elképzelni, hogy a végösszeg ennyinél megállna. Annál is inkább, mert nemrég Papp László már a következő találta nyilatkozni a költségekről:
“A Civaqua szerepel a Debrecen 2030 programcsomagban, a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium is támogatja, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban prioritást élvezzen a projekt. Azt nem garantálom, hogy az egész teljesül, mert maga a teljes Civaqua program 40-50 milliárd forintba kerülne. Arra törekszünk, hogy részben megvalósítsuk”
A sokszorosát elköltötték már
Hihetetlen és elfogadhatatlan ez a cinizmus a Papp László polgármester részéről. Egyrészt, hogyan lehetséges, hogy a projekt költségei 9 év alatt több mint háromszorosára emelkedtek?
Másrészt, hogyan nyilatkozhat olyat egy debreceni polgármester a város természeti értékeinek vízellátását biztosító projektről, hogy “arra törekszünk, hogy részben megvalósítsuk”? Ezek szerint még a részbeni megvalósítás sem garantált, csak “törekvés”?
A vízhiány és a kiszáradás az elmúlt 15 évben vált kritikus problémává Debrecenben. Elképesztő belegondolni, hogy Debrecen városvezetése e másfél évtized alatt képtelen volt 15 milliárd forintot összeszedni erre a projektre.
Miközben az országba ugyanezen idő alatt 11 ezer (!) milliárd forint EU-s támogatás áramlott. Miközben az Orbán-kormányok 350 milliárd forintot költöttek el csak stadionokra!
Köztük 12,5 milliárd forintot a debreceni Nagyerdei Stadionra. Abból már majdnem kijött volna a teljes Civaqua-program, főleg ha hozzáadjuk a felső tízezernek közpénzből épület Nemzetközi Iskola 3,5 milliárd forintos költségét is. De a cirkusz és a néphülyítés a fideszes városvezetőknek mindig is előrébb voltak, mint Debrecen hosszú távú érdekei.
Debreceni Nemzetközi Iskola Pallagon 3 millió forintos éves tandíjjal, közpénzből. Erre volt pénz. (forrás: 24.hu)
Megoldhatták volna hitelfelvétellel is a beruházást, hiszen állítólag dübörög a város gazdasága, egy ekkora összeg ütemezett visszafizetése nem okozhatna gondot. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy a BMW idecsábítására Papp László és társai gondolkodás nélkül felvettek 44 milliárd forint hitelt a debreceniek kontójára.
Ha pedig Papp Lászlót és a fideszes városvezetést igazán érdekelné, hogy a debreceniek kedvenc tavai kipusztultak, és hamarosan a Nagyerdő is kiszárad, akkor a város saját költségvetésből is meg tudná valósítani a CIVAQUA-programot. 2019-ben közel 175 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott a város, melyből 85 milliárd forintot terveztek beruházásokra. Ez utóbbiból ötször telne ki a szükséges csatornák és víztározók felépítése, és még maradna is 10 milliárd korrupciós felárra Lölőnek, Garancsinak vagy akinek akarják.
Ha akarnák.
A következő áldozat: a Nagyerdő
De láthatóan nem akarják, egész egyszerűen nem érdekli se Papp Lászlót, se a fideszes képviselőket, se az állítólagos szakembereiket, hogy klímakatasztrófa zajlik a szemünk előtt, és az áldozatok mi vagyunk. A következő halálraítélt a szeretett Nagyerdőnk. A talajvíz szintje már évek óta kritikusan alacsony, a fák egyre kevesebb vizet tartalékolnak, ami egyenes út az immunrendszerük legyengüléséhez, a kártevők általi kipusztulásukhoz és kiszáradásukhoz.
Aztán persze, mikor szép sorban elkezdik kivágni a terebélyes fákat, elmondhatják a szokásos mantrát: de hát betegek voltak…
Papp László polgármester láthatóan nem veszi komolyan a helyzetet, és még a vízellátás részbeni megoldását sem hajlandó megígérni (forrás: dehir.hu)
A felelősök továbbra is lapítanak
Magyarországon már megszokott módon hiába egyértelmű, hogy kik a felelősök a kialakult katasztrófaközeli helyzetért, következményekre egyelőre nem számíthatunk.
Az elmúlt 21 évben a Fidesz vezette Debrecent, 16 évig Kósa Lajos, 4 évig alpolgármesterként, 5 évig polgármesterként pedig Papp László. 2010 óta minden kormányzati támogatást megkaptak, hogy Debrecenből fideszes mintavárost csináljanak.
És mégis: a CIVAQUA pontosan ugyanott tart, mint 21 évvel ezelőtt, amikor Kósa Lajos átvette a várost elődjétől. Egyetlen lépést nem haladtak előre Debrecen vízellátásának megoldása érdekében.
Az, hogy egy városnak működő vízellátása legyen, alapszintű feltétel. Fontosabb, mint a stadion, fontosabb, mint a térkövek, fontosabb, mint a sportversenyek rendezése, de még a kétségkívül fontos ipari parkok fejlesztésénél is fontosabb. A víz olyan, mint a só: csak a hiányakor kezdjük el igazán értékelni.
Amikor tömegesen kezdenek kiszáradni a Debrecen és környéki fák, minden debreceni látni fogja, pontosan mennyire fontos a víz.
