Papp László, Debrecen polgármestere csütörtökön bejelentette: 20 millió forintos segélyalapot hoz létre Debrecen a nehéz helyzetbe jutottak támogatására. Egészen elképesztő, hogy Debrecen 200 ezer lakosának, és több ezer helyben működő vállalkozásának a polgármester a város 111 milliárdos költségvetésből 20 millió forintot szán „segítségül.” Összehasonlításképpen: a Debreceni Egyetem nemrég 650 millió forintot különített el járványügyi alapra, a Momentum helyi képviselői pedig azonnal találtak 2 milliárd (!) forintot a költségvetésben gazdaságvédelmi célokra. Nézzük a számokat!

 A Teva Gyógyszergyárhoz hasonló nagyvállalatok több tartalékkal rendelkeznek, mint a kisvállalkozások vagy a lakosság (fotó: dehir.hu)

Előző cikkünkben, melyet közel egymillióan olvastak el Magyarországon, átnéztük, hogy hol tartunk, és nagyjából mire számítsunk az elkövetkezőkben. Ebben a cikkben részletesebben megnézzük a lehetséges forgatókönyveket a járvány konkrét, egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatban. De rögtön az elején leszögezzük: jelenleg még nagyon sok a bizonytalanság, és jóval kevesebbet tudunk, mint amennyit nem tudunk. Ennek ellenére van néhány ismert adat, amiből kiindulhatunk, és megérthetjük az előttünk álló időszak várható változásait. Most csak a járvány közvetlen leküzdésére fókuszálunk, a gazdasági vonatkozásokat másik írásban vesszük hamarosan nagyító alá.

Nagyot fordult a világ két hét leforgása alatt. Amit akkor sokan médiahisztinek gondoltak, de a megfontoltabb véleményalkotók is egy komoly, de jól kezelhető problémaként beszéltek róla, mára súlyos következményekkel járó, mindenkitől fegyelmezett erőfeszítéseket igénylő válsághelyzetté nőtte ki magát. Aminek jelenleg az elején vagyunk, és nem látjuk még, hol van a vége. Amire továbbra sincs szükség, az a pánik. Helyette megfontolt, összehangolt és fegyelmezett cselekvésre van szükség minden magyar (és európai, illetve más országbeli) állampolgártól. Racionális cselekvés azonban csak megfelelő és tényszerű információk alapján lehetséges. Összeszedtük tehát a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat. FONTOS: ezek március 15-én érvényes tények és előrejelzések, melyek a jövőben biztosan változni, pontosodni fognak.

Mi a baj azzal, ahogy a Fidesz Debrecent (és az országot) vezeti? Az igazi probléma nem abban áll, hogy még mindig százával vannak földutak, miközben a Dósa Nádor teret zöldítés címén térkövezik. Nem is abban, hogy a Sámsoni utat 4 évbe telik kiszélesíteni, a Józsa és Debrecen közti útszakasz tervezése meg lehet, hogy 2030-ban sem kezdődik el. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy míg a BMW-típusú beruházásokra könnyedén költenek tízmilliárdokat, addig néhány tízmilliós tételekre évek, évtizedek óta nincs keret. A legnagyobb veszély a Fidesz vezetési stílusának elkerülhetetlen következményeiből adódik.

Orbán Viktor és Papp László, Debrecen polgármestere. Egy a zászló, egy a stílus. (fotó: origo.hu)

Milyen a Fidesz vezetési stílusa?

A Fidesz a párt, a kormány és az önkormányzatok szintjén is erősen központosított, hűségre és fegyelemre épülő szervezet. Bármely szinten is vagy része ennek a gépezetnek, a politikai lojalitásod mindig nagyobb súllyal esik latba az értékelésedkor, mint a szakmai hozzáértésed.

Tavaly ősszel kiadták a pártközpontban az utasítást, azóta minden fide$zes politikus "zöldítésről", fásításról meg a környezetünk megóvásáról beszél. Debrecenben is dübörög a "Zöld Város" program, ennek keretében térkövezik le például a Dósa Nádor teret... Olvasónk nemrég a Sestakertben tett egy sétát, és küldte el nekünk fotóit: mire költöttek el újabb 181 millió forintnyi EU-s támogatást városvezetőink. Mutatjuk az "eredményeket", de azért nagy elvárásaik ne legyenek...

Múlt hét pénteken jött a hír, hogy megszűnt a Jobbik debreceni alapszervezete.  Bár a párt megyei tisztségviselői azóta megpróbálták az ellenkezőjéről meggyőzni a közvéleményt, nehéz nem szétesésnek értelmezni, hogy tizenkét tag kilépésével 10 fő alá csökkent az alapszervezet taglétszáma, és az ugyancsak távozó egyetlen önkormányzati képviselőjük bejelentette a szervezet megszűnését. Az esemény kapcsán úgy gondoltuk, megéri körbetekinteni Debrecenben: ki van még talpon az ellenzéki pártok közül a fideszes fellegvárként elkönyvelt városban? Azt is megnéztük, ki mennyire volt aktív az elmúlt időszakban. Érdekes következtetésekre jutottunk.

A számok unalmasak, ezért röviden foglaljuk össze, hogyan költ idén közel 600 millió forinttal többet az önkormányzat a köztisztaságra és a zöldterületek fenntartására, mint 2019-ben. Elképesztő összegről, 1,5 milliárd (!) forintról, a tavalyi összeg 1,6-szereséről van szó. Miközben közbeszerzési eljáráson választották ki elvileg a legkedvezőbb ajánlatot tevő alvállalkozókat…

Vajon mire költik el takarítás címén ezt az elképesztő összeget? (fotó: szoboszloinap.hu)

Nincs könnyű dolga, aki Debrecen város költségvetésében kíván eligazodni. Azt gondolnánk, nem lehet túl bonyolult megállapítani, mennyit költ a város köztisztaságra és zöldterületek fenntartására, biztosan vannak ilyen elnevezésű sorok a költségvetésben.

Nocsak, mik nem történnek mostanság Debrecenben! A fideszes kulturális alpolgármester, Puskás István vitára hívta Szabó Bence momentumos képviselőt, aki elfogadta a felkérést. A téma: A kortárs képzőművészet jelene és jövője Debrecenben. Legalább 20 éve nem került sor nyilvános vitára fideszes és ellenzéki politikus között Debrecenben. Persze ne kiabáljuk el a dolgot, az alpolgármester még visszakozhat.

 Szabó Bence (Momentum), önkormányzati képviselő (kép: a politikus saját Facebook-oldala)

Mindkét módosítót leszavazta a fide$zes többség Debrecen mai közgyűlésén, ahol a 2020-as költségvetésről vitáztak. Ahogy az összes többi módosító is erre a sorsra jutott. Megszokhattuk már: ők mindig mindent jobban tudnak, náluk legfeljebb egyvalaki tud még jobban mindent, de őt most ne keverjük ide. Mutatjuk a konkrétumokat.

A napokban minden újság megírta, és minden politikus a maga szájíze szerint kommentálta a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözésének hírét. Mi sem akartunk kimaradni a jóból, csak a nagy sietség helyett megvártuk, hogy ki mit mond a témáról. Elolvastunk mindent, majd összeszedtük az érveket és az ellenérveket. Az összkép elég egyértelmű, de van egy még fontosabb üzenete a történetnek.

Neandervölgyi vadász a Természettudományi Múzeum egyik kiállításán. Az ő költözéséről se egyeztettek senkivel. (forrás: nhmus.hu)

Ha az érdekli, hogy Debrecen szemszögéből mi az igazán elkeserítő ebben a történetben, nyugodtan lapozzon az utolsó bekezdéshez. De ha előtte szeretné megismerni a klasszikus érveket és ellenérveket a Múzeummal kapcsolatban, olvasson bátran tovább!